Mesztegnyő népesedéstörténete 18. századi egyházi források alapján

Absztrakt

A török hódoltságot követő újratelepedés és népesedéstörténet tekintetében közel sem kielégítő eredményeket hozó vizsgálatok ösztönözték a kutatást a kisebb területekre, uradalmakra, illetve egy-egy forrásra vagy forrástípusra leszűkített mikro vizsgálatok elvégzésére. Ezek a vizsgálatok elsősorban olyan egyházi, hivatalból készült iratokat, Születési, Házassági és Halotti anyakönyveket, valamint canonica visitatiókat, esetleg historia domusokat dolgoznak fel, és vetnek össze részletesen, melyek egy-egy időszak teljes népességére vonatkoznak és lehetőséget biztosítanak összehasonlításokra is. A jelzett kutatásokhoz csatlakozva foglalkozom Mesztegnyő 18. századi népességével. A rendelkezésre álló források közül azokat a hivatalból készült 18. századi egyházi iratokat vizsgáltam meg, melyeket több mint ötven éven át folyamatosan és úgy tűnik, nagy pontossággal vezettek, rögzítve az esetenkénti más vallású lakosokra vonatkozó adatokat is.
A 18. századi Mesztegnyő lakosságáról rövid összefoglalásként elmondható, hogy egy újonnan benépesülő, fiatal település képét mutatja. Az intenzív migráció mellett jól követhető a betelepülők lassú letelepedése. A fennmaradt források egy része (vizitációk) egy-egy évre vonatkozó állóképet rögzít, amit az egyházi anyakönyvek adataival többé-kevésbé tovább lehetett értelmezni és differenciálni.