„…a világ legdrágább és legjobb gyülekezete nekem, az a karácsonfalvi cigányoké.” Szempontok a gábor cigányok új vallási identitásának vizsgálatához

Main Article Content

Simon Zoltán
https://orcid.org/0000-0003-3363-0108

Absztrakt

Dolgozatomban egy félig strukturált interjún keresztül az adventista hitéletet és kulturális reprezentativitása körüli társadalmi relációkat elemzem, illetve ágyazom bele a nyárádkarácsonfalvi (Maros megye, Románia) cigány – magyar, cigány – cigány, magyar – cigány társadalmi kapcsolatok rendszerébe. A lokális közösségen belül a Gábor-cigányok adventista felekezetisége, hitéletének fizikai határai transzetnikus közösséget hozott létre (az utóbbi időben az adventista egyházhoz áttért magyar személyek száma növekedő tendenciát mutat). A szabályozott viselkedési normák, meghatározott találkozási lehetőségek kitágulnak, rendre felszámolódnak. A folyamat azonban nem egyenletes, ugyanis annak ellenére, hogy a társadalmi relációkban kialakult egy transzetnikus – vallási ideológia, a mentális/szimbolikus síkon végbemenő távolságtartás még mindig előítéletes. A magyar közösség időnként a hátrányos etnikai alapú megkülönböztetés és a negatív megítélésű ’szektaként’ emlegetett kisegyházi tagság, a ’szombatosság’ összeegyeztetésével még mindig stigmatizálja a Gábor – cigány közösséget. A mindennapi találkozásokban – annak ellenére, hogy az etnikai távolságtartás él és tudatos fizikai határai vannak – megjelenik a komplementaritás. A vallási megtérésre irányuló antropológiai kutatások bizonyítják a legjobban a diszkontinuitás elvével szembe menve, hogy a vallási megtérés során a korábbi értékek jelentősége nem csökken, hanem valami más (új) tölti be helyét. Többek között a cigány identitás folytonossága megmarad (ahogyan a vizsgált közösség esetében is), csak éppenséggel a transzlokális kapcsolatok új rendjét hozzák létre. A nyárádkarácsonfalvi Gábor – cigányság esetében az adventizmushoz való megtérés, mint (re)szocializációs modell a társadalmi – vallási változások kölcsönhatásának jegyében mutatkozik. E kölcsönhatás az interetnikai kapcsolatokat racionalizálta/racionalizálja (és fontos, hogy nem modernizálta!). 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Simon, Zoltán. „»…a világ legdrágább és Legjobb gyülekezete Nekem, Az a karácsonfalvi cigányoké.«: Szempontok a gábor cigányok új vallási identitásának vizsgálatához”. Egyháztörténeti Szemle 24, no. 4 (február 28, 2024): 101–118. Elérés július 7, 2024. https://egyhaztortenetiszemle.hu/ojs/index.php/e/article/view/161.
Rovat
Közlemény
Információk a szerzőről

Simon Zoltán, University of Miskolc

PhD Egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképző Intézet

Kulturális antropológiai szakos bölcsész, középiskolai tanár és a kulturális antropológia tudományok doktora vagyok. Kulturális antropológusként ráismertem, hogy az alkalmazott antropológia, az akciókutatás, kvalitatív kutatási metodológia, kizárólag kollaboratív, és csak is beavatkozó formában tud hatékony lenni a pedagógiai folyamatokban. A módszernek ugyanúgy legfontosabb alapja a kutatói reflektivitás, az innovációra való hajlam. Gyakorló pedagógusként pedig vallom, hogy az iskolában nem csak pedagógia folyamatok zajlanak, hanem nagyon fontos társadalmi interakciók, kapcsolatok, jól körvonalazott szimbolikus határok. Ebből kifolyólag kutatási területem a kvalitatív-és akciókutatás mellett, az oktatás és társadalom kapcsolata, illetve az enkulturalizáció. 

Plaudit