A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája az 1940-es évek első felében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142

Kulcsszavak:

Dunántúl, református egyház, iskola, vallásoktatás, Horthy-korszak

Absztrakt

Átfogó kutatásunkban a Horthy-korszak református közoktatás-politikáját elemezzük egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A református egyház önkormányzati rendszerének köszönhetően az egyházkerületek fontos ágensei maradtak a központi szervek mellett a református oktatáspolitikának, az országos szintű döntések is bevonásukkal születtek. Érdemes tehát a regionális sajátosságokra rámutatni. A jelen tanulmány a Dunántúli Egyházkerülettel foglalkozik. Kérdéseink: 1. Hogyan reagált az egyházkerület az állami oktatáspolitika törekvéseire, intézkedéseire? 2. Milyen oktatáspolitikai irányelveket fogalmazott meg ő maga? 3. Milyen lépéseket tett az iskolái megerősítése, az oktatás színvonalának javítása/stabilizálása érdekében;? 4. Az iskolai vallásoktatás terén milyen változások születtek?
A népoktatás területén két fő kérdés foglalkoztatta az egyházkerületet az 1940-es évek első felében: az ún. törpeiskolák megtartása, valamint a nyolcosztályos rendszerre történő áttérés megvalósítása. Utóbbi esetében eltérő nézetek is megjelentek: a visszacsatolt egyházmegyék területén már kialakították a nyolcéves formát, ezért ezek inkább tartalmi kérdéseket vetettek fel. A törpeiskolák kapcsán az átadás elkerülése különféle megoldási javaslatokat szült: családok betelepítése, lelkésztanító alkalmazása, az iskola előkészítővé tétele a lelkész oktatása mellett. A fejlesztések ebben az egyházkerületben is leginkább a középfokot, a középiskolákat érintették. A felekezeti fenntartók új iskolatípusokat indítottak, ami a szakképzés irányába történő bővítés célját tükrözi: Pápán kereskedelmi középiskola működött, Csurgón pedig mezőgazdasági. Révkomáromban a koedukált helyett férfi tanítóképző indult. Az állami oktatási törvények esetén az egyházkerület a végrehajtás mikéntjével foglalkozott. Igyekezett alkalmazkodni, valamint élni a jogszabályok adta lehetőségekkel. Az egyházkerület az állam partnerének tekintette magát, az egymásrautaltságot hangsúlyozta. Az iskolai vallásoktatás kérdése, megújítása ezen egyházkerületben kevésbé került elő.

Downloads

Download data is not yet available.

Információk a szerzőről

  • Rébay Magdolna, Debreceni Egyetem

    Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar NMI Neveléstudományi Tanszék

Letöltések

Megjelent

2024.03.17

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Kategóriák

Hogyan kell idézni

Rébay , Magdolna. 2024. “A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája Az 1940-Es évek Első felében”. Egyháztörténeti Szemle 25 (1): 99-120. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142.

Share

Plaudit

Hasonló cikkek

1-10 a 17-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.