Humanista érdek vagy protestáns hit?Pesti Bornemisza Ferenc és könyvgyűjteménye (esettanulmány)
DOI:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.3.5Kulcsszavak:
reformáció, humanizmus, könyvlista, tisztségviselők, Magyar Kamara, Magyarország, Osztrák MonarchiaAbsztrakt
A Habsburg Monarchiával kapcsolatban sok kutatás született. Betekintést nyertünk a politikába, a gazdaságba és a társadalomtörténetbe. Újabban a hivatali világgal is foglalkoznak, de ezt vallás- és művelődéstörténeti szempontból nem vizsgálták. A Habsburg Monarchia tisztviselőinek kultúrájában és könyvműveltségében való vizsgálódás egészen új kutatási terület. Az egyes könyvlisták vagy könyvtárak alaposabb elemzése fontos adatokat szolgáltat az egyes tisztviselők és az egész csoport tudás- és műveltségi szintjéről.
Bornemisza Ferenc a 16. században a Magyar Kamara több tisztviselője közül az egyik volt. Életéről korábban már megjelent egy tanulmány. Tudása és műveltségi háttere azonban kevéssé ismert, akárcsak kortársaié. Könyvjegyzéke érdekes képet mutat számunkra a reformáció, humanizmus érintkezéséről a hivatalnokok között. A Magyar Kamara jegyzőjeként logikusan a katolikus hitet kellett volna preferálnia, de kis gyűjteménye azt mutatja, hogy inkább a reformáció tanai érdekelték. Emellett különböző egyházi műveket és néhány színvonalas humanista könyvet is birtokolt: Luther, Melanchthon, Sylvester és Pesti néhány szerző a gyűjteményéből. E lutheránus reformátorok és a korabeli humanista tudósok egyházi művei egy pénzügyi tisztviselő összetett érdeklődését mutatják.
Dolgozatomban Bornemisza személyes kapcsolatát mutatom be a reformációval. Fő kérdéseim: protestáns tisztviselő volt-e? Humanista volt-e, aki érdeklődött az új szellemi és intellektuális irányzatok iránt? Vagy élete és könyvlistája valami mást mutat nekünk? Egyedül volt a kamarában, vagy voltak más hasonló kortársak is?
Downloads
Letöltések
Megjelent
License
Copyright (c) 2024 Károlyi Bálint (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)