Beküldések

A kéziratokat számítógépen elkészítve, a honlapon keresztül kérjük benyújtani az erre kialakított felületen. Ehhez az alábbi linken lehet regisztrálni, illetve bejelentkezni.

A kéziratok lektorálása kettős-vak formában történik, azaz a lektorálás folyamatában a lektor és a szerző is anonim marad. Ennek biztosítására kérjük, hogy a benyújtott dokumentumokon vagy a fájl nevében ne szerepeljen a szerző neve!
Lábjegyzeteléshez használják a szövegszerkesztő program automatikus hivatkozás-készítőjét. Az évszázadokat – idézetek, tanulmány- és könyvcímek előfordulásainak kivételével – arab számmal adják meg. Külön bibliográfiát ne készítsenek, a forrásanyagra és irodalomra történő hivatkozásokat folyamatosan, a lábjegyzetekben helyezzék el. A szakirodalmi hivatkozásokat a Századok jegyzetelési szabályzata szerint kérjük elkészíteni, amelyet alább mellékelünk. Hivatkozások esetén a szöveget (kurziválással stb.) ne formázzák. Közlemények esetén a 0,5 íves (kb. 20.000 „n”), tanulmányok esetén az 1-1,5 íves (kb. 40-50.000 „n”) terjedelmet tekintjük optimálisnak. Képek megjelentetésére csak különösen indokolt esetben vállalkozhatunk, grafikai ábrázolások közlése előtt a szerkesztőséggel való egyeztetés szükséges. Mivel 2021-től az Egyháztörténeti Szemle nyomtatott és online verzióban is megjelenik, az online változatban bővebb képanyag elhelyezése is lehetővé vált. Az új benyújtási rendszer több szempontból is hasznos. Egyrészt nem fordulhat elő, hogy egy tanulmány valamelyik email fiókban reked, másrészt a regisztráció által a szerzők DOI-hozzáférést is kapnak a cikkeikhez, valamint a publikációk automatikusan bekerülnek online repozitóriumokba, amely megnövelheti a hivatkozások számát.

 

2. SZERKESZTÉSI ÚTMUTATÓ

2.1. A szöveg formázása

Az Egyháztörténeti Szemlében nem közlünk irodalomjegyzéket, ezért a hivatkozásokat lábjegyzetekben helyezze el, ügyelve a főszöveg/lábjegyzet fent említett (70-30%) összarányára. A szöveget balra zártan írja, és a kurziválás, valamint jegyzetszám-emelés kivételével ne formázza. Az írásjelek a szövegben a szóhoz tartoznak, így azokat feltétlenül a jegyzetszámok elé tegye. Lábjegyzetekben felsorolásnál az egyes tételek elválasztására a ;-őt használja.

 

Például: 1868. évi XLI. tc. 3. §.; 1937. évi XIX. tc.

 

A kéziratban az évszázadokat — idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével — arab számmal tüntesse fel. A kiemelendő szövegnél a szerző használhatja a kurziválási lehetőséget, leginkább idegen nyelvű szövegelemeknél, címeknél és idézeteknél. A főszövegben és a jegyzetekben is használjuk a — (gondolatjelet), a – (nagykötőjelet) és a - (kötőjelet). Gondolatjelet a gondolati egységek tagolásánál (ekkor — azaz 1264– 1265-ben — történt); a nagykötőjelet a magyar helyesírási szabályzat 264. pontjában, míg a kötőjelet a 263. pontjában meghatározott helyeken alkalmazzuk. A főszövegben kerülje a közismert rövidítéseket (pl., ti., ill.), ezeket írja ki teljes alakjukban (például, illetve, tudniillik), ám a jegyzetekben szerepelhetnek rövidítve is. Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük.

 

A személynevek között a nagykötőjelet betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezzük el.

 

Például: Kovács Tibor – Lengyel János, de Wien–Köln–Bonn

 

Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk; mindkét nyelven csak eltérő értelmezés esetén.

 

2.2. Ábrák és grafikonok szerkesztése

 

Az ábrákat, grafikonokat a kézirat megfelelő helyére beillesztve, középre igazítva, illetve külön file-ban, szerkeszthető formátumban is kérjük (excel fájl), azaz a táblázat ne legyen képformátumú. A táblázatokat, ábrákat és képeket címmel kell ellátni és folyamatos sorszámozást kapjanak. Ábrához, képhez, táblázathoz, grafikonhoz tartozó forrást közvetlenül alatta „Forrás: xxxxxx” kell feltüntetni. A táblázatok nem tartalmazhatnak lábjegyzeteket. Az illusztrációs anyagokat fekete-fehér változatban kérjük leadni.

 

2.3. Hivatkozások szerkesztési előírásai

 

A jegyzetekben csak a szerzők nevét kurziváljuk (a hozzá szorosan tapadó :-tal együtt, például Kovács Pál:), a szerkesztőkét, összeállítókét, valamint a címet nem! Használja a: szerk., vál., jegyz., összeáll., s. a. r. rövidítéseket.

 

A kötet címét vagy az írást közlő folyóiratét is normál karakterekkel írja. A szerkesztő neve a cím után kerüljön, ne elé.

 

Például: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.

 

A szerző/szerkesztő teljes nevét adja meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítse ki (amennyiben ez lehetséges). Ha háromnál több szerzője/szerkesztője van egy műnek, akkor az első név feltüntetése után az „et al.” következzék. Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., illetve É. n., illetve H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az [kapcsos zárójelben] szerepeljen.

 

Például: H.n.[Bp.] 1938., vagy: Bp. é.n. [1938.], vagy: H.é.n. [Bp. 1938.]

 

Idegen nyelvű könyv esetében az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön előre, majd egy vessző után a keresztnév kezdőbetűje. Ugyanez a helyzet magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.

 

Például: Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Century. Cambridge 2004. 107. [= első hivatkozás]; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65. [= második hivatkozás].

 

2.3.1. Hivatkozás önállóan megjelent művekre

 

Adja meg a hivatkozott munka alcímét is. Könyvek esetében adja meg a sorozatcímet is (ha van), a címet követően zárójelben; s ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is elláták, akkor azt is.

 

Például: Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892.

 

Többkötetes munka esetén a kötetek száma a cím után közvetlenül (de kötet vagy köt. szó nélkül), majd a kiadás adatai után következik az éppen hivatkozott kötet és oldalszám.

 

Például: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I–II. Bp. 1899. II. 301–303.

 

Az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adja meg

 

Berlász Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 11.) Bp. 1936. 54.

 

a másodiktól kezdve a szerző vezetékneve és keresztneve kezdőbetűje után a cím jellemző részlete következzék, valamint az „i. m.” utalás, majd a lapszám. Esetünkben: Berlász J.: A Thurzó-birtokok i. m. 54. Az első hivatkozásnál szükségtelen a következő utalás: „továbbiakban:”.

 

A kiadóra nem kell hivatkozni, ha valamilyen különös indokból mégis megteszi, akkor előbb szerepeljen a kiadó, s utána a kiadás helye.

 

Például: Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 54.

 

2.3.3 Tanulmánykötetekben megjelent munkák hivatkozása

 

Tanulmánykötetben (s hasonló kiadványokban) megjelent munka esetén a szerző és a cím után In: következik, majd a kötet címe, szerkesztője, a kiadás adatai, végül a hivatkozott lapszám.

 

Például: Székely György: Fények és árnyak a 17. századi lengyel városfejlődésben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 388–398.; Zaicz Gábor: Hunfalvy Pál és a „Magyar Nyelvészet”. In: Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye (A sorozat, Bányászat 61.) Miskolc 2001. 31.

 

2.3.2. Folyóiratokban, napilapokban megjelent művek hivatkozása

 

Folyóiratban megjelent írás idézése esetén a szerző és a cím után a folyóirat neve, az évfolyam száma, zárójelben a megjelenés éve majd az oldalszám következzék.

 

Például: Szily Kálmán: Hunfalvy Pál emlékezete. Magyar Nyelv 6. (1910) 1–12.

 

Az oldalszámok közé szorosan illesztjük a tól-ig nagykötőjelet, dátumok éveinél is.

 

Például: 1848–1849., de július 5 – augusztus 2. között.

 

Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a megjelenés éve után legyen a lapszám és a sz. rövidítés, ezt kövesse az oldalszám.

 

Például: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület. História 13. (1991) 2–3. sz. 56–58.

 

Ahol folyamatos a lapszámozás egy évfolyamon belül, ott a folyóirat neve után az évfolyam száma következzék, ponttal a végén, majd zárójelben az évszám – lapszám feltüntetése nélkül, végül az oldalszám.

 

Például: Br. Eötvös L[oránd] gyászjelentése. Ethnographia 2. (1891) 377.; Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1150.

 

Ha napilapban megjelent anyagra hivatkozik, akkor a napilap neve után vessző álljon, majd a pontos dátum (év, hónap, nap). A hónapot betűvel, rövidítés nélkül írja.

 

Például: Magyar Gazda, 1848. március 26; Világ, 1926. február 5.

 

Amennyiben egy nap több kiadása is volt a napilapnak, akkor azt is fel kell tüntetni.

 

Például: Nemzet, 1885. május 26. (reggeli kiadás); Pesti Napló, 1858. július 16. (esti kiadás)

 

2.3.4. Egyéb, lábjegyzetre vonatkozó szabályok

 

A lábjegyzetben kizárólag a hivatkozott munka szerzőjének nevénél használunk kurziválást, más esetben nem. A forrásból származó idézetet sem kell így kiemelni, még idegen nyelven sem. A forrásból származó idézet után nagykötőjel következik, majd az idézet lelőhelye.

 

Például: idézet szövege – ÁÚO VIII. 196–197.

 

A hivatkozást és az ahhoz fűzött magyarázó megjegyzést nagykötőjel válassza el egymástól.

 

Például: 1299: CDCr VII. 351. – Az oklevél nem sokkal III. András halála után készített hamisítvány, l. RA 4260. sz.

 

2.3.3. Forráskiadványok, levéltári jelzetek feltüntetése

 

Levéltári-, kézirattári forráskiadványok esetében a szokásos — a címből összeállított — betűcsoport szerepeljen, amelyre az első hivatkozásnál (a továbbiakban: xxxxxxxx) megjegyzés hívja fel a figyelmet.

 

Például: Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO), IV. 40.

 

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P 21 Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, A Barkóczy család iratai, A család által rendezett iratok (a továbbiakban: P 21), Nr. 184.

 

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), O 56 Bírósági levéltárak, Kúriai levéltár, Királyi Kúria, Személyzeti, ügyviteli vegyes iratok 1724–1861. (a továbbiakban: O 56), 1/a cs.

 

A külföldi levéltári jelzetek esetében például: Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, (a továbbiakban: ÖStA AVA FHKA) - a rövidítések között nincs vessző.

 

A DL és DF számokat (ha négynél több számból állnak, hármasával kérjük tagolni, s minden esetben pontot kell tenni a végére. Például: DL 4356., DL 56 789., DF 234 567. DL és DF-re történő hivatkozás esetén szükségtelen megadni az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet („régi jelzet”).

 

Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot tenni, ha felsorolásban szerepel, akkor is. Például: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.

 

2.3.4. Idézetek alkalmazása

 

Ha idézeten belül kell idézőjelet használnia, azt így tegye: „A »Magyar Történelmi Társulat« által elfogadva és helytörténetíróink figyelmébe ajánlva.” Ha töredékesen idézi a szöveget, akkor […] jelet használja a hiányzó, kihagyott részek jelölésére. Ha az idézet eleje és vége hiányzik, ott nincs szükség a […] alkalmazására.

 

2.3.5. Internetes hivatkozások

 

Internetről letöltött anyagok esetén adja meg a honlap pontos címét és a letöltés dátumát, így: www.szazadok.hu, letöltés 2006. aug. 30., tehát a hónap nevét rövidítve. Kettős hivatkozásra nincs szükség, akkor sem, ha interneten és nyomtatott változatban is megtalálható a forrás. Ha a pontos oldalszám megállapítható, akkor azt hivatkozza, az internetes linket ne közölje. Törekedjen a pontos oldalszámok megadására.

 

GYAKRAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK

 

Rövidítéseket a jegyzetekben használunk, a főszövegben nem.

 

idézett mű = i. m.

jegyzet, jegyzetek = jegyz.

folio = fol.

numero = Nr.

pagina = p.

például = pl.

összeáll. = összeállította

recto = r.

s. a. r. = sajtó alá rendezte

szerk. = szerkesztette

tudniillik = ti. (csak lábjegyzetben)

ugyanott = uo.

Ugyanő = Uő (ugyanő ez mindig nagybetűvel és kurzívval, mert a szerző nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az „ő” személyes névmásként teljes szó)

úgynevezett = ún.

vál. = válogatta

verso = v.

vesd össze = vö.

 

Nem rövidítjük: lásd., hanem kiírjuk Lásd a …..

 

Publikáció feltöltése

Miután az Egyháztörténeti Szemle az Open Journal System rendszerét használja, a megjelenéshez ezentúl szükséges, hogy a szerzők regisztráció után a https://egyhaztortenetiszemle.hu/ojs/index.php/e/about/submissions oldalon küldjék be a tanulmányaikat, írásaikat. Kérjük, hogy töltse fel a tanulmányát a kívánt kategória szerint, valamint töltsön ki minden mellékletet is magyarul, amelyet a rendszer kér, illetve felkínál. Angolul nem szükséges kitölteni, egy munkatársunk végzi a fordításokat és a nyelvi ellenőrzést. Amennyiben rendelkezik Orcid regisztrációval, kérjük, hogy azt is írja be. Minden szerzőnek saját szerzői oldala is lesz a honlapon, ahol a saját tanulmányok, írások is szerepelnek.