A bécsi udvar és a magyarországi protestáns lelkészek pere 1674-ben
DOI:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.25.2024.4.1Kulcsszavak:
bécsi udvar, bujdosók, ellenreformáció, gályarabper, protestáns vallásgyakorlat, Szepesi Kamara, Wesselényi-mozgalomAbsztrakt
A tanulmány az 1674-es gályarabper előzményeit tárja fel, különös figyelmet szentelve az 1673 februárjában Kassán kidolgozott protestánsellenes kamarai és egyházi javaslatcsomagnak, valamint annak bécsi recepciójának. A szerző új források bevonásával rekonstruálja a per politikai és vallási előkészítését, rámutatva, hogy a prédikátorok elűzésének terve nem pusztán egyházi kezdeményezés volt, hanem széles körű városi, szerzetesi és kamarai támogatást élvezett. A bécsi udvar kezdeti mérsékelt reakcióját követően 1673 végére a protestánsokkal szembeni fellépés szorrosan összekapcsolódott a Habsburg-ellenes felkelés politikai kezelésével.
A per közvetlen előzményei a Benczédi László kutatásai révén jól ismert 1673-as kassai tárgyalások mellett az év végén tartott bécsi konferenciában csúcsosodtak ki, amely megnyitotta az utat a pozsonyi rendkívüli bírósági eljárás előtt. A kormányzati források elemzéséből kiderül, hogy a vallási türelmetlenség és a politikai centralizáció miként fonódott össze a protestáns gyülekezetek és lelkészeik elleni eljárásokban.
Downloads
Letöltések
Megjelent
License
Copyright (c) 2025 Mihalik Béla (Szerző); Bakonyi-Tánczos Vera (Fordító)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)
