A Franekerben elhunyt magyarországi és erdélyi hallgatók teljes jegyzéke
Szerzők
Fájlok
Absztrakt
Heidelberg bukása után (1622. szeptember 6.) a magyarországi és erdélyi protestáns diákok közvetlenül Észak-Hollandiába indultak, hogy ott folytassák tanulmányaikat a holland egyetemeken – elsősorban filozófia, teológia és orvostudomány szakokon. Így az első diákcsoport 1623 augusztusának végén érkezett meg Franekerbe, egy kis városba Frízföldön. 1811-ig, amikor a helyi fríz egyetemet bezárták, több mint 1200 magyar volt bejegyezve a Franeker Album Studiosorumba, ami sokkal több, mint bárhol máshol a Holland Köztársaságban.
A mai ismereteink szerint sajnos legalább tíz magyar diák halt meg és temették el Franekerben tartózkodása alatt. Kilencüket akkoriban a helyi egyetemi templomban temették el, egy pedig később (1697-ben) Leeuwardenben, Frízföld fővárosában halt meg, ahol elmebetegség miatt bezárták (Andreas D. Szepesi).
Ötük sírköve megmaradt, és ma a franekeri belvárosban található történelmi Martini-templomban látható. Két sírkő a 17. századból származik (Stephanus Csernátoni, eltemetve 1644-ben, és Joannes N. Szepsi, eltemetve 1658-ban), a harmadik – a 18. századból – háromszor használták, és három diák neve szerepel rajta: Stephanus G. Komáromi (1721-ben temették el), Michael K. Pataki (1735-ben temették el) és Daniel Zilahi (1770-ben temették el).
További négy elhunyt és eltemetett magyar hallgató nevét máshol, többnyire a franekeri egyetem archívumában találtuk meg: Stephanus Némethi (1654-ben temették el), Georgius Balkányi (1666-ban temették el?), Michael Baxai (1683-ban temették el) és Samuel Vilmányi (1779-ben temették el).
