A rejtett társadalmi hálózat információs értéke

A magyarországi lutheránusok helyzete Johann Joachim d'Orville (1633-1688), Hessen-Kassel rezidensének a regensburgi állandó birodalmi gyűlésen készült jelentéseiben leírtak szerint.

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.25.2024.4.4

Kulcsszavak:

Johann Joachim D’Orville, nyomtatott hetilapok, kéziratos híráramlás, birodalmi gyűlés, evangélikus összetartozás-tudat

Absztrakt

1671-1681 között, I. Lipót nyílt abszolutizmusra törekvő hatalomgyakorlása időszakában a magyarországi protestáns közösségek sokrétű krízise intenzíven jelent meg a korabeli nemzetközi nyilvánosság előtt, különösen a Német-római Birodalom nyomtatott politikai diskurzusaiban. A Johann Joachim D’Orville (1633-1688), Hessen-Kassel fejedelemségét a regensburgi birodalmi gyűlésen képviselő diplomata követjelentései bizonyítják, hogy nemcsak az 1670-es évek nyílt felekezeti konfliktusa idején, hanem az 1680-as években, az Oszmán Birodalom elleni háború nagy erőpróbái alatt is hangsúlyosan és sokrétűen jelen volt a magyarországi protestánsok ügye a Német-római Birodalom politikai diskurzusaiban. Hessen-Kassel regensburgi rezidense sokrétű információkkal rendelkezett az 1681-es soproni diéta politikai jelentőségéről, Esterházy Pál nádor szerepéről, Thököly Imrével való tárgyalásokról, s Kollonits Lipót (1631-1707), a későbbi bíboros és érsek, ekkor bécsújhelyi püspök protestánsokkal szembeni fellépéséről. A hesseni követ figyelte Kollonich szerepét a szabad királyi városok mindennapjaiban nagy változást eredményező kamarai elnöksége kapcsán is.

D’Orville s titkára, Niklas Wilhelm Göddäus (1646-1719) az 1681-es országgyűlést követően is rendszeresen jelentettek a magyarországi evangélikusok helyzetéről, a hitgyakorlás lehetőségeiről, elsősorban soproni evangélikusoktól szerzett hírek alapján. Az információszerzést segíthette Justus Eberhard von Passer (1652-1733), Hessen-Darmstadt későbbi, 1692-es és 1704-es bécsi követe, aki a császárváros életéről nyújtott sokoldalú kép mellett a magyarországi politikai viszonyokról is érdemi ismeretekkel rendelkezett. D’Orville megbízható értesüléseket kapott Hessen-Kassel bécsi ügyvivőjétől, Johann Jonas Schrimpftől, aki 1649 és 1696 között tevékenykedett Bécsben ágensként, majd rezidensként.

Hessen-Kassel felkészült regensburgi rezidensének beszámolói bizonyítják, hogy bár a török háború és a Thököly-felkelés felszámolásának manifeszt nyomtatott hírei részben „eltakarták” a politikailag kényesebb felekezeti kérdéseket az 1680-as években, mégis a kevésbé nyilvános háttértárgyalások és kéziratos diplomáciai hírekben markánsan megjelentek a birodalmi gyűlésen a Magyar Királyság belpolitikai erőviszonyainak változásai, s a városi evangélikus közösségek szűkülő lehetőségei.

Downloads

Download data is not yet available.

Szerző életrajzok

Letöltések

Megjelent

2025.06.13

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Kategóriák

Hogyan kell idézni

G. Etényi, Nóra. 2025. “A Rejtett társadalmi hálózat információs értéke: A magyarországi lutheránusok Helyzete Johann Joachim d’Orville (1633-1688), Hessen-Kassel rezidensének a Regensburgi állandó Birodalmi gyűlésen készült jelentéseiben leírtak Szerint”. Translated byVera Bakonyi-Tánczos. Egyháztörténeti Szemle 25 (4): 73-95. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.25.2024.4.4.

Share

Plaudit