A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája az 1940-es évek első felében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142

Kulcsszavak:

Dunántúl, református egyház, iskola, vallásoktatás, Horthy-korszak

Absztrakt

Átfogó kutatásunkban a Horthy-korszak református közoktatás-politikáját elemezzük egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A református egyház önkormányzati rendszerének köszönhetően az egyházkerületek fontos ágensei maradtak a központi szervek mellett a református oktatáspolitikának, az országos szintű döntések is bevonásukkal születtek. Érdemes tehát a regionális sajátosságokra rámutatni. A jelen tanulmány a Dunántúli Egyházkerülettel foglalkozik. Kérdéseink: 1. Hogyan reagált az egyházkerület az állami oktatáspolitika törekvéseire, intézkedéseire? 2. Milyen oktatáspolitikai irányelveket fogalmazott meg ő maga? 3. Milyen lépéseket tett az iskolái megerősítése, az oktatás színvonalának javítása/stabilizálása érdekében;? 4. Az iskolai vallásoktatás terén milyen változások születtek?
A népoktatás területén két fő kérdés foglalkoztatta az egyházkerületet az 1940-es évek első felében: az ún. törpeiskolák megtartása, valamint a nyolcosztályos rendszerre történő áttérés megvalósítása. Utóbbi esetében eltérő nézetek is megjelentek: a visszacsatolt egyházmegyék területén már kialakították a nyolcéves formát, ezért ezek inkább tartalmi kérdéseket vetettek fel. A törpeiskolák kapcsán az átadás elkerülése különféle megoldási javaslatokat szült: családok betelepítése, lelkésztanító alkalmazása, az iskola előkészítővé tétele a lelkész oktatása mellett. A fejlesztések ebben az egyházkerületben is leginkább a középfokot, a középiskolákat érintették. A felekezeti fenntartók új iskolatípusokat indítottak, ami a szakképzés irányába történő bővítés célját tükrözi: Pápán kereskedelmi középiskola működött, Csurgón pedig mezőgazdasági. Révkomáromban a koedukált helyett férfi tanítóképző indult. Az állami oktatási törvények esetén az egyházkerület a végrehajtás mikéntjével foglalkozott. Igyekezett alkalmazkodni, valamint élni a jogszabályok adta lehetőségekkel. Az egyházkerület az állam partnerének tekintette magát, az egymásrautaltságot hangsúlyozta. Az iskolai vallásoktatás kérdése, megújítása ezen egyházkerületben kevésbé került elő.

##plugins.themes.default.displayStats.downloads##

##plugins.themes.default.displayStats.noStats##

Információk a szerzőről

  • Rébay Magdolna, Debreceni Egyetem

    Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar NMI Neveléstudományi Tanszék

Hivatkozások

Letöltések

Megjelent

2024.03.17

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Kategóriák

Hogyan kell idézni

Rébay , Magdolna. 2024. „A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája Az 1940-Es évek Első felében”. Egyháztörténeti Szemle 25 (1): 99-120. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142.

Hasonló cikkek

11-20 a 20-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.