Címlapterv: James D. Doepp. Jelmondat: „Hogy Krisztus az Ő egyházát juttassa megszentelt és örök egyetértésre.” (Philip Melanchton)
Első évfolyam: 2000. Megjelenés: Évente 2 füzetben (2000-2007 között), évente 4 füzetben (2008-tól), lapszámonként 400 példányban; valamint az interneten: https://egyhaztortenetiszemle.hu Az Egyháztörténeti Szemle megrendelhető a szerkesztőség címén. Publikációs kör: Egyháztörténet, vallástörténet, egyházi intézmények, személyek története, a vallásosság, az állam-egyház viszony magyar és egyetemes történeti kérdései különböző korokban. Az Egyháztörténeti Szemle nem fogad be másodközléseket. Rovatok: tanulmányok, közlemények, dokumentumok, a katedráról, kalászatok, recenziók, beszámolók, vita. Recenziók: A publikációs körbe tartozó kiadványokat a szerkesztőség címén várjuk. (Ismertetési kötelezettség vállalása nélkül.)
Az Egyháztörténeti Szemle folyóirat CrossRef DOI regisztrációs száma 10.54231 amelyet a 2021/4 számtól használunk a cikkekre, a lapszámokra pedig visszamenőlegesen is érvényesítettük.
A modern kori diplomácia poszt protokolláris fordulatával egyre népszerűbbé váltak azon diplomáciatörténeti irányzatok, amelyek az ételeket már nem kizárólagosan a ceremoniális gyakorlat részének, hanem elsősorban a diplomácia potenciális eszközének tekintették. Egyik legnevesebb erdélyi diplomatánk, Borsos Tamás naplói feltárják, hogyan látta e gasztronómiai érintkezéseket egy kora újkori diplomata: A 17. századi erdélyi követségek emberei Konstantinápolyba vezető útjukon a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fogásokat fogyasztották (juhhús és tehénhús pecsenye, sózott halak, tokikra). Az oszmán fővárosba érkező erdélyi kapitihák aktív diplomáciai kapcsolatokat ápoltak, európai kortársaikat gazdagon és kölcsönösen vendégül látták, élelmiszer ajándékokban (sajt, mézes pogácsa) részesítették. Az ételek megosztása, ajándékozása olyan diplomáciai eszközként szolgált portai tevékenységükben, amellyel nemcsak partnereik bizalmát nyerték el, de az Erdélyi Fejedelemség vendégszeretetét, diplomáciai jelentőségét is hűen reprezentálták.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
Beküldött verzió
Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)