"...a világ legdrágább és legjobb gyülekezete nekem, az a karácsonfalvi cigányoké"
Szempontok a Gábor-cigányok új vallási identitásának vizsgálatához
Doi:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2023.4.161Kulcsszavak:
Gábor-cigányok, adventizmus, vallási-társadalmi inverzió, (re)szocializációAbsztrakt
Dolgozatomban egy félig strukturált interjún keresztül az adventista hitéletet és kulturális reprezentativitása körüli társadalmi relációkat elemzem, illetve ágyazom bele a nyárádkarácsonfalvi (Maros megye, Románia) cigány–magyar, cigány–cigány, magyar–cigány társadalmi kapcsolatok rendszerébe. A lokális közösségen belül a Gábor-cigányok adventista felekezetisége, hitéletének fizikai határai transzetnikus közösséget hozott létre (az utóbbi időben az adventista egyházhoz áttért magyar személyek száma növekedő tendenciát mutat). A szabályozott viselkedési normák, meghatározott találkozási lehetőségek kitágulnak, rendre felszámolódnak. A folyamat azonban nem egyenletes, ugyanis annak ellenére, hog y a társadalmi relációkban kialakult egy transzetnikus–vallási ideológia, a mentális/szimbolikus síkon végbemenő távolságtartás még mindig előítéletes. A magyar közösség időnként a hátrányos etnikai alapú megkülönböztetés és a negatív megítélésű ’szektaként’ emlegetett kisegyházi tagság, a ’szombatosság’ összeegyeztetésével még mindig stigmatizálja a Gábor–cigány közösséget. A mindennapi találkozásokban – annak ellenére, hogy az etnikai távolságtartás él és tudatos fizikai határai vannak – megjelenik a komplementaritás. A vallási megtérésre irányuló antropológiai kutatások bizonyítják a legjobban a diszkontinuitás elvével szembemenve, hogy a vallási megtérés során a korábbi értékek jelentősége nem csökken, hanem valami más (új) tölti be helyét. Többek között a cigány identitás folytonossága megmarad (ahogyan a vizsgált közösség esetében is), csak éppenséggel a transzlokális kapcsolatok új rendjét hozzák létre. A nyárádkarácsonfalvi Gábor–cigányság esetében az adventizmushoz való megtérés mint (re)szocializációs modell a társadalmi–vallási változások kölcsönhatásának jegyében mutatkozik. E kölcsönhatás az interetnikai kapcsolatokat racionalizálta/racionalizálja (és fontos, hogy nem modernizálta!).
Letöltések
Letöltések
Közzétéve
Licensz

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alapján használható.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)