"...a világ legdrágább és legjobb gyülekezete nekem, az a karácsonfalvi cigányoké"

Szempontok a Gábor-cigányok új vallási identitásának vizsgálatához

Szerzők

  • Simon Zoltán Miskolci Egyetem image/svg+xml Szerző
    • Writing – Original Draft Preparation
    Érdekellentétek

    A szerző kijelenti, hogy a tanulmány megírásával kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, sem pénzügyi, sem egyéb jellegű érdekütközés nem befolyásolta a kutatás eredményeit vagy a kézirat tartalmát.

Doi:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2023.4.161

Kulcsszavak:

Gábor-cigányok, adventizmus, vallási-társadalmi inverzió, (re)szocializáció

Absztrakt

Dolgozatomban egy félig strukturált interjún keresztül az adventista hitéletet és kulturális reprezentativitása körüli társadalmi relációkat elemzem, illetve ágyazom bele a nyárádkarácsonfalvi (Maros megye, Románia) cigány–magyar, cigány–cigány, magyar–cigány társadalmi kapcsolatok rendszerébe. A lokális közösségen belül a Gábor-cigányok adventista felekezetisége, hitéletének fizikai határai transzetnikus közösséget hozott létre (az utóbbi időben az adventista egyházhoz áttért magyar személyek száma növekedő tendenciát mutat). A szabályozott viselkedési normák, meghatározott találkozási lehetőségek kitágulnak, rendre felszámolódnak. A folyamat azonban nem egyenletes, ugyanis annak ellenére, hog y a társadalmi relációkban kialakult egy transzetnikus–vallási ideológia, a mentális/szimbolikus síkon végbemenő távolságtartás még mindig előítéletes. A magyar közösség időnként a hátrányos etnikai alapú megkülönböztetés és a negatív megítélésű ’szektaként’ emlegetett kisegyházi tagság, a ’szombatosság’ összeegyeztetésével még mindig stigmatizálja a Gábor–cigány közösséget. A mindennapi találkozásokban – annak ellenére, hogy az etnikai távolságtartás él és tudatos fizikai határai vannak – megjelenik a komplementaritás. A vallási megtérésre irányuló antropológiai kutatások bizonyítják a legjobban a diszkontinuitás elvével szembemenve, hogy a vallási megtérés során a korábbi értékek jelentősége nem csökken, hanem valami más (új) tölti be helyét. Többek között a cigány identitás folytonossága megmarad (ahogyan a vizsgált közösség esetében is), csak éppenséggel a transzlokális kapcsolatok új rendjét hozzák létre. A nyárádkarácsonfalvi Gábor–cigányság esetében az adventizmushoz való megtérés mint (re)szocializációs modell a társadalmi–vallási változások kölcsönhatásának jegyében mutatkozik. E kölcsönhatás az interetnikai kapcsolatokat racionalizálta/racionalizálja (és fontos, hogy nem modernizálta!).

Megtekintések: 1 PDF-letöltések: 2

Letöltések

Az adatok letöltése egyelőre nem elérhető.

Szerző életrajza

  • Simon Zoltán, Miskolci Egyetem

    PhD egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet

Letöltések

Közzétéve

2023-12-14

Lapszám

Szekció

Közlemény

Kategóriák

Hivatkozási mód

Simon, Zoltán. 2023. „». A világ legdrágább és Legjobb gyülekezete Nekem, Az a karácsonfalvi cigányoké«: Szempontok a Gábor-cigányok új vallási identitásának vizsgálatához”. Egyháztörténeti Szemle 24 (4): 101-18. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2023.4.161.

Tapsolás