A 450 éve elhunyt Szegedi Kis István emlékezete (1505–1572)

Szerzők

  • Miskei Antal Eszterházy Károly Katolikus Egyetem image/svg+xml Szerző
    • Writing – Original Draft Preparation
    Érdekellentétek

    A szerző kijelenti, hogy a tanulmány megírásával kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, sem pénzügyi, sem egyéb jellegű érdekütközés nem befolyásolta a kutatás eredményeit vagy a kézirat tartalmát.

Doi:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.1.2

Kulcsszavak:

Szegedi Kis István, helvét irányzat, végváriak reformációja, oszmán uralom, török fogság, Ráckeve, szuperintendens, hitvita, Seraphinus Panthanus, teológiai irodalom, Skarica Máté

Absztrakt

Szegedi Kis István a helvét irányú teológia tanainak első magyarországi rendszerezője. A wittenbergi egyetemen folytatott tanulmányai után hazatért Magyarországra, ahol előbb oktatott és iskolát vezetett, majd 1554-től Laskón, 1558-tól pedig Kálmáncsán vállalt lelkészi állást. 1561 és 1563 között török fogságot szenvedett. Élete utolsó évtizedét – az oszmánok akaratának megfelelően – Ráckevén töltötte, ahol prédikátorként és az alsó-dunamelléki egyházkerület szuperintendenseként tevékenykedett. Kezdetben a wittenbergi irányzat híve volt, de az 1550-es évek második felében már szinte bizonyosan a helvét hitvallást követte. Latin nyelvű teológiai munkái halála után külföldön jelentek meg, így Európa-szerte ismert személlyé vált. Zsoltárfordításainak és magyar nyelvű verseinek egy része szintén fennmaradt. Életrajzát tanítványa, Skarica Máté írta meg latin nyelven, aki egyben megrajzolta mestere arcképét is.

Letöltések

Az adatok letöltése egyelőre nem elérhető.

Szerző életrajza

  • Miskei Antal, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

    EKKE BMK egyetemi docens

Letöltések

Közzétéve

2022-02-01

Hivatkozási mód

Miskei, Antal. 2022. „A 450 éve Elhunyt Szegedi Kis István emlékezete (1505–1572)”. Egyháztörténeti Szemle 23 (1): 30-56. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.1.2.

Tapsolás

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei