A római katakombákból származó legkorábbi magyarországi mártírereklyék és kultuszuk
Doi:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.4.1Kulcsszavak:
Nagyszombat, katakombaszentek, tíz szent mártír, barokk kori szenttiszteletAbsztrakt
Az ereklyecsoport az európai katakombaszent-kultusz viszonylag korai időszakában, három különböző időpontban került Nagyszombatba (ma Trnava, Szlovákia). Többségük nem közvetlenül Rómából, hanem onnan Vilnába (Vilnius) szállítva Nicolaus Lancicius közvetítésével ajándékként érkezett a Magyar Királyságba. Közülük kilenc nyilvános kultusza 1651-ben együttes transzlációjukkal kezdődött. A transzlációt a nagyszombati jezsuita egyetemtörténeti (Tolvay Imre, Kazy Ferenc) és várostörténeti munkák (Bél Mátyás, Ocskovszky Ferenc Ágoston) egyaránt leírják. A kilenc ereklye néhány évvel később, 1659-ben egészült ki egy ekkor Rómából küldött újabb, Adiodemus nevű katakombaszenttel. A nagyszombati ereklyecsoport története több szempontból rendhagyó, ezt a kultusz bemutatásával együtt részletezi a tanulmány. A mártírereklyék együttes elhelyezése és közös tisztelete egyaránt szolgálta a város és az őrzőhely, a Keresztelő Szent János (jezsuita) -templom szakrális tekintélyének (sanctitas loci) emelését, megtöbbszörözését és hírnevét.
Letöltések
Letöltések
Közzétéve
Lapszám
Szekció
Licensz

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alapján használható.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)