A római katakombákból származó legkorábbi magyarországi mártírereklyék és kultuszuk

Szerzők

  • Knapp Éva Magyar Tudományos Akadémia image/svg+xml Szerző
    • Writing – Original Draft Preparation
    Érdekellentétek

    A szerző kijelenti, hogy a tanulmány megírásával kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, sem pénzügyi, sem egyéb jellegű érdekütközés nem befolyásolta a kutatás eredményeit vagy a kézirat tartalmát.

Doi:

https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.4.1

Kulcsszavak:

Nagyszombat, katakombaszentek, tíz szent mártír, barokk kori szenttisztelet

Absztrakt

Az ereklyecsoport az európai katakombaszent-kultusz viszonylag korai időszakában, három különböző időpontban került Nagyszombatba (ma Trnava, Szlovákia). Többségük nem közvetlenül Rómából, hanem onnan Vilnába (Vilnius) szállítva Nicolaus Lancicius közvetítésével ajándékként érkezett a Magyar Királyságba. Közülük kilenc nyilvános kultusza 1651-ben együttes transzlációjukkal kezdődött. A transzlációt a nagyszombati jezsuita egyetemtörténeti (Tolvay Imre, Kazy Ferenc) és várostörténeti munkák (Bél Mátyás, Ocskovszky Ferenc Ágoston) egyaránt leírják. A kilenc ereklye néhány évvel később, 1659-ben egészült ki egy ekkor Rómából küldött újabb, Adiodemus nevű katakombaszenttel. A nagyszombati ereklyecsoport története több szempontból rendhagyó, ezt a kultusz bemutatásával együtt részletezi a tanulmány. A mártírereklyék együttes elhelyezése és közös tisztelete egyaránt szolgálta a város és az őrzőhely, a Keresztelő Szent János (jezsuita) -templom szakrális tekintélyének (sanctitas loci) emelését, megtöbbszörözését és hírnevét.

Megtekintések: 12 PDF-letöltések: 4

Letöltések

Az adatok letöltése egyelőre nem elérhető.

Szerző életrajza

  • Knapp Éva, Magyar Tudományos Akadémia

    MTA doktora

Egyháztörténeti Szemle 2022/4

Letöltések

Közzétéve

2022-12-13

Lapszám

Kötet 23 Ssz. 4 (2022): Egyháztörténeti Szemle

Szekció

Tanulmányok

Licensz

Creative Commons License

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alapján használható.

A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.

Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.

  • Beküldött verzió
  • Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
  • Közzetett verzió (Rekord verziója)

Hivatkozási mód

Knapp, Éva. 2022. „A római katakombákból származó legkorábbi magyarországi mártírereklyék és Kultuszuk”. Egyháztörténeti Szemle 23 (4): 7-35. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.4.1.

Tapsolás

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei