„Elfújta ez a nagy politikai, gazdasági meg háborús vihar a mi gyönyörű intézményünknek, Rendünknek mindenét” Horváth Konstantin ciszterci naplói

Absztrakt

A második világháború utáni magyar egyháztörténetben rengeteg állami hatósági dokumentum található, különösen az Állambiztonsági Hivatalból származó, viszont kevesebb az egyházi forrás, így azt mondhatjuk: a történelmi források eloszlása egyenetlen. Ez különösen igaz egy 1950-ben felszámolt szerzetesrend esetében, mivel a felszámolás idején nem fordítottak figyelmet a kérdésre, sem a dokumentumok megőrzésére. Tudjuk, hogy a magyar ciszterciek vezetősége felkészült a kormány által később végrehajtott feloszlatásra; előrelátásból megsemmisítették vagy elrejtették azokat a dokumentumokat, amelyek kompromittáló adatokat tartalmazhattak a rend tagjairól. Ennek ellenére még mindig rendelkezünk elegendő történelmi forrással a feloszlatott rend működéséről, és van néhány töredékes nyomtatott maradványunk is, amelyet a rend tagjai állítottak elő. Ez utóbbi csoportba tartoznak az úgynevezett „ego-dokumentumok”, azaz levelek és emlékiratok is, de csak egy teljes naplóval rendelkezünk (amely inkább egy 22 kötetből álló napló-sorozat), amelyet a Veszprémi Megyei Levéltár őriz. Éppen ezért Horváth Konstantin, a zirci ciszterci apátság egykori priorjának naplója nemcsak értékes, hanem egyedülálló forrásul szolgál életrajzához, a rend történetéhez és a 20. századi magyar egyháztörténethez is. Ez a tanulmány arra törekszik, hogy ezt a forrásanyagot röviden, de – amennyire lehetséges – átfogóan bemutassa.