Hibrid köztisztviselők vagy szerzetes pap-tanárok?
II. József tanári pályafutásról alkotott elképzelése és annak hatása a magyarországi piarista tartományra
Doi:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.27.2026.2.2Kulcsszavak:
abszolutizmus, állam, egyház, felvilágosodás, közszolgálat, II. József , piarista rend , vallási élet, reformprojektekAbsztrakt
Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy II. József (1780–1790) egyházi reformjai hogyan alakították át a magyar piarista pap-tanárok életét: hivatásukat, mindennapi gyakorlatukat és közszolgálati pozíciójukat. Mária Terézia (uralkodott 1740–1780) és fia egyaránt arra törekedtek, hogy újrarajzolják az egyház és az állam közötti határokat. Ezzel társadalmi, gazdasági, kulturális, jogi és oktatási reformok áradatát indították el. E reformok középpontjában az egyház és tanító rendjei álltak, amelyek egyrészt az államigazgatás pilléreiként, másrészt szupranacionális ellenőrző eszközökként működtek. A trón és az oltár eme egyesülése nélkül az új centralizált rendszer azonnal összeomlott volna.
E reformfolyamatot pusztán „egyházi politikának” értelmezni téves lenne: ez elsősorban a Habsburg-monarchia modernizációja és állami irányultságú átalakítása volt. A piaristák a leglelkesebb együttműködők közé tartoztak. Oktató rendként, nyitott karokkal fogadták az állami kezdeményezéseket; egyes tagjai még a reformokat is megelőzték. Munkáik tanúskodnak erről: egységes tantervek, tankönyvek, politikai elméletről és történelemről szóló értekezések – mindegyikük a felvilágosodás elveinek és a legújabb tudományos felfedezéseknek a nyomát viseli. Mária Terézia és II. József jutalmazták lelkesedésüket, és rájuk bízták az új iskolák alapítását az egész birodalomban.
Az állam iránti elkötelezettségük azonban szinte végzetesnek bizonyult. II. József uralkodása alatt a császár, kihasználva a piaristák kompetenciáját és lojalitását, nem kevesebbet tervezett, mint a rend állami alkalmazottak testületévé alakítását. A terv pénzhiány miatt meghiúsult, de a megsemmisítés és a közösségi kötelékek meggyengülése miatt sok piarista elhagyta a rendet. Néhányan egyházi papok lettek, mások világi tanárok.
Letöltések
References (Idegen kulcsok létrehozása)
Abbreviations / Rövidítések
KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (Archdiocesan Archives of Kalocsa)
PMKL = Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára (Central Archives of the Hungarian Piarist Province, Budapest)
PMKK = Piarista Központi Könyvtár (Central Library of the Piarist Order, Budapest)
Familia Domus = House Register (annual register of members of each Piarist house)
Intimata Regia = Royal Intimations (official government instructions addressed to the Piarist provincial)
Acta Provinciam Hungaricam concernentia = Acts Concerning the Hungarian Province
Regulae Nostrorum = Regulations of Our Order
Fassiones collegiorum = Reports of the Colleges
Protocollum domus = House Protocol (local register and minutes of a Piarist residence)
Archivum Provinciae Hungariae Vetus (APHV) = Old Archives of the Hungarian Province
Sources
KFL = Archdiocesan Archives of Kalocsa (Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Kalocsa)
I.1.a = Ecclesiastical Governance Documents (Egyházkormányzati iratok)
– School Records (Iskolai)
Piarists = Commissio data Aeppo Ladislao Kollonitz super restauranda in Ordine Scholar. Piar. disciplina religiosa et subsidio eidem ordini praestando, 1802–1815
PMKK = Central Library of the Piarist Order (Piarista Központi Könyvtár, Budapest)
– Familia Domus 1782
– Familia Domus 1790
PMKL = Central Archives of the Hungarian Piarist Province (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapest)
I.1.a APHV = Archivum Provinciae Hungariae Vetus
– [1] Foruli (1637) 1658–1848 (1862)
– Acta Provinciam Hungaricam concernentia 1741–1788
– For 40. Provincia Fasc. 40–5.
– Acta Provinciam Hungaricam concernentia 1810–1822
– 5/A-J. Acta synodum nationalem concernentia (1819–1822)
– For. 44. Fassiones collegiorum 1783–1788
– For. 58/E. Encyclicae provincialium
[2] Divisiones
– III. Status domorum 1727–1848
– IV. Regulae nostrorum 1791–1847
[5] Intimata Regia
– Intimata regia Provinciali missa. II. 1778–1783
– Intimata regia Provinciali missa. III. 1784–1785
– Intimata regia Provinciali missa. IV. 1786–1787
– Intimata regia Provinciali missa. V. 1787–1788
– Intimata regia Provinciali missa. VI. 1789–1790
II. Domus / Rendházak (Monasteries / Local Houses)
– II.8. Kecskemét Piarist House Archives (Kecskeméti rendház levéltára)
a. Old Period (before 1950) (Régi korszak, 1950 előtt)
Libri
Protocollum domus 1758–1804
IV. Religiosi (Religious Members)
– IV.22. Katona Dénes (1782–1874) bequest (hagyaték)
Secondary Literature / Hivatkozott irodalom
(A magyar címek után zárójelben az angol fordítás szerepel.)
Aretin, Karl Otmar von. Deutsche Geschichte. Band 7 (German History, vol. 7). Berlin, 1980.
Ausenda, Giovanni. A piarista rend története (The History of the Piarist Order). Szeged, 2003.
Balanyi György – Bíró Imre – Bíró Vince – Tomek Vince (eds.). A magyar piarista rendtartomány története (The History of the Hungarian Piarist Province). Budapest, 1943.
Balla János. A piarista rend fenntarthatóságának kérdései a 19. századi pénztárkönyvek tükrében (Questions of Sustainability of the Piarist Order in the Light of 19th-Century Financial Records). In: Ujházi Lóránd – Balla János (eds.), Fenntartható Katolikus Iskolák (Sustainable Catholic Schools). Budapest, 2025. 135–160.
Balogh Piroska: Kényszerpályák nemzedéke? Szerzetespapság és felvilágosodás – három esettanulmány. (A generation of constrained paths? Religious orders and the Enlightenment – three case studies.). In: Forgó András – Gőzsy Zoltán (eds.), Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 18. században (Catholic Ecclesiastical Society in Hungary in the 18th Century). Pécs, 2019. 387–410.
Beales, Derek. Europäische Klöster im Zeitalter der Revolution 1650–1815 (European Monasteries in the Age of Revolution, 1650–1815). Wien, 2008.
Beethoven, L. van. Kantate auf den Tod Kaiser Josephs II. (Cantata on the Death of Emperor Joseph II). https://www.naxos.com/sungtext/pdf/8.574077_sungtext.pdf (accessed 13 June 2025).
Benda Kálmán. A magyar jakobinusok iratai I–III (Documents of the Hungarian Jacobins, vols. I–III). Budapest, 1952.
Benda Kálmán. A magyar jakobinus mozgalom története (The History of the Hungarian Jacobin Movement). Budapest, 1957.
Benda Kálmán. Emberbarát vagy hazafi? (Philanthropist or Patriot?). Budapest, 1978.
Bendel, Rainer – Spannenberger, Norbert (eds.). Katolische Aufklärung und Josephinismus. Rezeptionsformen in Ostmittel- und Südosteuropa (Catholic Enlightenment and Josephinism: Forms of Reception in East-Central and Southeastern Europe). Köln, 2015.
Csizmadia Andor. Rechtliche Beziehungen von Staat und Kirche in Ungarn vor 1944 (Legal Relations between State and Church in Hungary before 1944). Budapest, 1971.
Doncsecz Etelka. A pesti Lesegesellschaft szabályzata és tagjai (The Rules and Members of the Pest Lesegesellschaft). Magyar Könyvszemle 33 (2016), 337–353.
Duchhardt, Heinz. Barock und Aufklärung (Baroque and Enlightenment). München, 2007.
Evans, R. J. W. Austria, Hungary, and the Habsburgs. New York, 2006.
Feichtinger, Johannes – Uhl, Heidemarie (eds.). Habsburg neu denken (Rethinking the Habsburgs). Wien, 2016.
Fejérdy András (ed.). Az 1822. évi magyar nemzeti zsinat története (The History of the Hungarian National Synod of 1822). Budapest, 2018.
Fenyő István. A centralisták az 1848-as forradalomban (The Centralists in the 1848 Revolution). Budapest, 2003.
Forgó András. Koppi Károly szerepe a 18. század végi nemesi-értelmiségi reformmozgalomban (The Role of Károly Koppi in the Late 18th-Century Noble-Intellectual Reform Movement). In: Forgó András (ed.), A Piarista rend Magyarországon (The Piarist Order in Hungary). Budapest, 2010.
Forgó András. Piarists and the Secularisation of Political Thought in late 18th Century Hungary. In: Grbić, Dragana, Heppner, Harald, Petrovsky, Konrad (eds.), Yearbook of the Society for 18th Century Studies on South Eastern Europe, Issue 8. Secularisation between the Adriatic and the Carpathians, Jahrgang 2025, Heft 8. Graz, 2025.
Fried István. II. József, a jozefinisták és a reformerek (Joseph II, the Josephinists and the Reformers). In: Németh Mária (ed.), Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979 (Yearbook of the National Széchényi Library 1979). Budapest, 1981. 563–590.
Horváth Ambrus. Koppi Károly működése (The Activity of Károly Koppi). Szeged, 1944.
Kann, Robert A. A. A History of the Habsburg Empire 1526–1918. London, 1974.
Klueting, Harm (ed.). Der Josephinismus (Josephinism). Darmstadt, 1995.
Koltai András. Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába (Introduction to the Sources and Literature of the History of the Piarist Order in Hungary). Budapest, 2007.
Kornis Gyula. A magyar művelődés eszményei 1777–1848. II. (The Ideals of Hungarian Culture 1777–1848, vol. II). Budapest, 1927.
Kosáry Domokos. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Culture in 18th-Century Hungary). Budapest, 1980.
Kökényesi Zsolt. Jezsuita nemesi konviktusok a 18. századi Magyar Királyságban (Jesuit Noble Convictus Schools in the 18th-Century Hungarian Kingdom). In: Ujházi Lóránd – Balla János (eds.), Fenntartható Katolikus Iskolák (Sustainable Catholic Schools). Budapest: L’Harmattan, 2025.
Léh István. A magyar piarista rendtartomány történeti névtára (Historical Directory of the Hungarian Piarist Province). Budapest, 1998.
Maaß, Ferdinand. Der Josephinismus. Quellen zu seiner Geschichte in Österreich. Vol. I (Josephinism: Sources on Its History in Austria, vol. I). Wien, 1951.
Mályusz Elemér. Iratok a türelmi rendelet történetéhez (Documents on the History of the Edict of Toleration). Budapest, 1939.
Marczali Henrik. Magyarország története II. József korában. I–II. (The History of Hungary in the Age of Joseph II, vols. I–II). Budapest, 1881–1884.
Marosi Ernő (ed.). Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft (On Europe’s Stage: Hungary’s Millennial Contribution to the Idea of the European Community). Budapest, 2009.
Mészáros István. Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996–1948 (Chronology and Topography of Secondary Schools in Hungary, 996–1948). Budapest, 1980.
Mészáros István. Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között (The History of Education in Hungary 996–1777). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.
Meszlényi Antal. A jozefinizmus kora Magyarországon (The Age of Josephinism in Hungary). Budapest, 1934.
Mezey Barna – Gosztonyi Gergely (eds.). Magyar alkotmánytörténet (Hungarian Constitutional History). Budapest, 2020.
Pallmann Péter. A magyar piaristák II. József uralkodása alatt (The Hungarian Piarists under the Reign of Joseph II). Kolozsvár, 1914.
Reinalter, Helmut. Freimaurer und Geheimbünde im 18. Jahrhundert in Mitteleuropa (Freemasons and Secret Societies in 18th-Century Central Europe). Frankfurt, 1989.
Riedel, Julia. Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. (Educational Reform and Religious Orders in Enlightenment Hungary: The Piarist Schools under Maria Theresa and Joseph II). Stuttgart, 2012.
Schindling, Anton. Bildung und Wissenschaft in der Frühen Neuzeit 1650–1800 (Education and Science in the Early Modern Period 1650–1800). Enzyklopädie deutscher Geschichte, vol. 30. München, 1994.
Sörös Pongrácz. Franyó Remig felségárulási pere (The High Treason Trial of Remig Franyó). Budapest, 1910.
Supka Géza (ed.). II. József válogatott levelei (Selected Letters of Joseph II). Budapest, 1913.
Szekér Barnabás. Piarista konviktusok a 18. századi Magyarországon (Piarist Convictus Schools in 18th-Century Hungary). In: Ujházi Lóránd – Balla János (eds.), Fenntartható Katolikus Iskolák (Sustainable Catholic Schools). Budapest: L’Harmattan, 2025.
Szinnyei József (ed.). Dugonics Andrásnak, Kegyes Oskolabeli szerzetes papnak különbféle gondolatai és történetei. In: Dugonics András feljegyzései (Various Thoughts and Stories of András Dugonics, Piarist Priest. In: Notes of András Dugonics). Budapest, 1883.
Szomory Dezső. II. József császár. Dráma (Emperor Joseph II. A Drama). In: Magyar Drámaírók 20. század (Hungarian Playwrights of the 20th Century). Budapest, 1918.
Takáts Sándor. Benyák Bernát és a magyar oktatásügy (Bernát Benyák and Hungarian Education). Budapest, 1891.
Tusor Péter – Nemes Gábor (eds.). Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 1426–1605 (Consistorial Pontifical Documents on the Kingdoms of the Holy Crown of Hungary, 1426–1605). Budapest–Rome, 2011.
Ugrai János. A központosítás és modernizáció ellentmondásai (The Contradictions of Centralization and Modernization). Budapest, 2014.
Vadász Géza. A Benyák-ügy (The Benyák Affair). Irodalomtörténeti Közlemények 88 (1984), 649–666.
Valjavec, Fritz. Der Josephinismus (Josephinism). München, 1945.
Vanyó Tihamér. A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611–1786 (Documents of the Papal Nunciature in Vienna on Hungary, 1611–1786). Budapest, 1986.
Varga Imre (ed.). A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig (Sources and Literature of Catholic School Theatre in Hungary up to 1800). Budapest, 1992.
Letöltések
Közzétéve
Licensz
Szerzői jog (c) 2026 Balla János (Szerző)
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alapján használható.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)
