,,…szűk értékemhez képest tehetősebbeknek példát adandó...’’ Géressy László (1804 –1870) viski református lelkész pályája és alapítványa.

Sažetak

A tanulmány egy 19. századi máramarosi református lelkész életét és munkásságát  mutatja be. Az ősi református papi családból származó Géressy László korának egyik kiemelkedő és meghatározó személyisége volt. Életéről és főként alapítványáról viszonylag keveset tud a szakirodalom, pályafutásának és sokrétű munkásságának részletes, átfogó bemutatására ez idáig nem került sor. A nemesi felmenőkkel is rendelkező Géressy László 1804-ben született a Bereg vármegyei Rákoson. Tanulmányait a beregrákosi iskolában kezdte. Majd a Sárospataki Református Főiskola hallgatója lett. Miután befejezte felsőbb fokú tanulmányait Csepében vállalt lelkészi állást. 1832 és 1834 között Forgolányban szolgált lelkészként. Majd 1834-ben a helyi református gyülekezet meghívása nyomán Viskre került. Az egykori máramarosi koronavárosban közel harminchat éven át teljesített lelkipásztori szolgálatot. Géressy egyházi és közéleti tevékenysége minden kétséget kizáróan korszakalkotó volt. Működésének fénykora az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni időszakra esik, azonban számos területen már ezt megelőzően is maradandót alkotott. Az egyházközség infrastruktúrájának fejlesztése mellett Géressy fontos szerepet töltött be a helyi közművelődési viszonyok előremozdításában is. Többek közt az ő nevéhez köthető a helyi Polgári Olvasókör megszervezése, valamint a vasárnapi iskola felállítása is. Emellett több történelmi kézikönyvet, cikket írt, sőt még az alkoholellenes mozgalomban is tevékeny szerepet vállalt. Az egyik legjelentősebb alkotása talán mégis az 1840. január 1-én létesített Iskolai alapítvány volt, amely a helyi református oktatási viszonyok fejlesztése és a rászorulók támogatása terén is meghatározó szerepet töltött be.