A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája az 1940-es évek első felében

Szerzők

  • Rébay Magdolna Debreceni Egyetem image/svg+xml Szerző
      Összeférhetetlenség

      egyháztörténelem

    DOI:

    https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142

    Kulcsszavak:

    Dunántúl, református egyház, iskola, vallásoktatás, Horthy-korszak

    Absztrakt

    Átfogó kutatásunkban a Horthy-korszak református közoktatás-politikáját elemezzük egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A református egyház önkormányzati rendszerének köszönhetően az egyházkerületek fontos ágensei maradtak a központi szervek mellett a református oktatáspolitikának, az országos szintű döntések is bevonásukkal születtek. Érdemes tehát a regionális sajátosságokra rámutatni. A jelen tanulmány a Dunántúli Egyházkerülettel foglalkozik. Kérdéseink: 1. Hogyan reagált az egyházkerület az állami oktatáspolitika törekvéseire, intézkedéseire? 2. Milyen oktatáspolitikai irányelveket fogalmazott meg ő maga? 3. Milyen lépéseket tett az iskolái megerősítése, az oktatás színvonalának javítása/stabilizálása érdekében;? 4. Az iskolai vallásoktatás terén milyen változások születtek?
    A népoktatás területén két fő kérdés foglalkoztatta az egyházkerületet az 1940-es évek első felében: az ún. törpeiskolák megtartása, valamint a nyolcosztályos rendszerre történő áttérés megvalósítása. Utóbbi esetében eltérő nézetek is megjelentek: a visszacsatolt egyházmegyék területén már kialakították a nyolcéves formát, ezért ezek inkább tartalmi kérdéseket vetettek fel. A törpeiskolák kapcsán az átadás elkerülése különféle megoldási javaslatokat szült: családok betelepítése, lelkésztanító alkalmazása, az iskola előkészítővé tétele a lelkész oktatása mellett. A fejlesztések ebben az egyházkerületben is leginkább a középfokot, a középiskolákat érintették. A felekezeti fenntartók új iskolatípusokat indítottak, ami a szakképzés irányába történő bővítés célját tükrözi: Pápán kereskedelmi középiskola működött, Csurgón pedig mezőgazdasági. Révkomáromban a koedukált helyett férfi tanítóképző indult. Az állami oktatási törvények esetén az egyházkerület a végrehajtás mikéntjével foglalkozott. Igyekezett alkalmazkodni, valamint élni a jogszabályok adta lehetőségekkel. Az egyházkerület az állam partnerének tekintette magát, az egymásrautaltságot hangsúlyozta. Az iskolai vallásoktatás kérdése, megújítása ezen egyházkerületben kevésbé került elő.

    Letöltések

    A letöltési adatok még nem állnak rendelkezésre.

    Információk a szerzőről

    • Rébay Magdolna, Debreceni Egyetem

      Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar NMI Neveléstudományi Tanszék

    Hivatkozások

    Letöltések

    Megjelent

    2024-03-17

    Folyóirat szám

    Rovat

    Tanulmányok

    Kategóriák

    Hogyan kell idézni

    Rébay , Magdolna. 2024. „A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája Az 1940-Es évek Első felében”. Egyháztörténeti Szemle 25 (1): 99-120. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142.

    Plaudit