Lokalitások és lojalitások.

Új eredmények a magyarországi zsidóság kutatásában

Bányai Viktória
Phd, tudományos főmunkatárs, TKKI

Jelen lapszám tanulmányai egy konferencia előadásaiból indultak el. Az Új eredmények a magyarországi zsidóság kutatásában című konferenciát a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Marczali Henrik Kutatócsoportja közösen szervezte meg 2021. szeptember 30-án, Budapesten. (A szervezőbizottságot Turbucz Péter, Huszár Mihály és Bányai Viktória alkották.) A két szervező intézmény egyaránt elkötelezett a magyarországi zsidóság történetének megismerésében, és a saját kutatásokon túl törekszik szakmai háttérként szolgálni egy tágabb tudományos közeg számára is. A találkozás elsődleges célja épp a tágabban értelmezett vidéki zsidóság kutatásával foglalkozók megszólítása volt: történészek, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok számára lehetőséget teremteni új kutatási eredményeik bemutatására és a szakmai párbeszédre, ahol betekintést kapnak, szempontokat, inspirációt nyerhetnek egymás munkáiból, tapasztalataiból. Az ő elköteleződésük a vidéki zsidóság múltjának a megismerése iránt olyan példát jelent, amelyet érdemesnek tartottunk a szélesebb közönség elé is tárni. A konferencia másik fókusza – a Marczali Henrik Kutatócsoporthoz kötődő kutatók munkájaként – Marczali Henrik (1856–1940) kiemelkedő történészi munkássága volt: ebbe is bepillantást kap az olvasót.
Az akkor elhangzott 16 előadásból 11 érlelődött tanulmánnyá. Ezek sorát Konrád Miklós historiográfiai áttekintése nyitja, amely a zsidó helytörténeti kutatások jellemzőit foglalja össze a reformkortól napjainkig. Hangsúlyozza ezek nélkülözhetetlen voltát, megalapozó jellegét az összefoglaló munkák megalkotásához, és irányokat, témákat jelöl ki, amelyekben még igen sok a hiány, a tudományos tennivaló. A további tíz tanulmány mindegyike egy-egy mélyfúrás, bőséges forrásbázisra támaszkodva, újabb mozaikkal gazdagítva a magyarországi zsidóságról alkotott képünket, többek között a Konrád Miklós által hiányként megjelölt területeken.
A tanulmányok vidéki lokalitásai: Csepel, Kocs, Mocsa, Tatabánya, Győr, Szeged, Szombathely, Körmend, Kőszeg, Rábahídvég és Marcali. A lojalitás-dilemmákat és identitásválasztásokat, amelyek végigkísérik a 19. század végi és 20. századi magyar-zsidó történelmet, általánosabb társadalom- és kultúrtörténeti kontextusba ágyazva exponálják. Képet kapunk a gazdasági szerepvállalás és társadalmi integráció látszólag problémamentes időszakairól, helyzeteiről és a kitaszítottságról, üldözésről egyaránt. Az egyéni és közösségi dilemmák és választások legélesebb fénybe az I. világháború, a zsidó cserkészet és a második világháború éveinek futballbajnokságai kapcsán kerülnek.
A kutatási eredmények közreadásával azt az idén sok vidéki településen meginduló munkát is segíteni szeretnénk, amellyel a holokauszt 80. évfordulójára készülve a helyi zsidó közösség történetét tekintik át, utolsó még megragadható nyomait dokumentálják.