Böjt és böjtszegés a reformkorban
DOI:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2022.2.2Ključne besede:
böjt, böjtszegés, reformkor, egyházi szabályokPovzetek
A 19. század első felében az év napjainak jelentős részében, mintegy 150 napon valamilyen minőségi és mennyiségi étkezési korlátozás volt érvényben, vagyis szigorú böjtös vagy enyhébb absztinenciális napot kellett tartani a katolikus egyház előírásai szerint. Azonban ekkor már a felvilágosodás eszméinek elterjedése miatt és egyéb, gyakorlati okokból a hívek egyre jobban elhanyagolták a böjti előírásokat. A papság elsősorban a korabeli katolikus sajtóban küzdött a negatív tendencia ellen, a böjt üdvös hatásait hangsúlyozva, de ez már kevésnek bizonyult. Ezért 1848-ban megjelent egy egészen más megoldási javaslat: a tervbe vett nemzeti zsinat előkészítő munkálatai során sokan javasolták, hogy inkább a böjtös napok számát kellene csökkenteni, azt remélve tőle, hogy így könnyítve a hívek terhein, kevésbé fogják azt megszegni. Azonban ennek alaposabb megtárgyalására és esetleg életbe léptetésére már nem került sor.
Prenosi
Literatura
Prenosi
Objavljeno
Številka
Rubrika
Licenca
To delo je licencirano pod Creative Commons Priznanje avtorstva 4.0 mednarodno licenco.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)
