Karinthy Ferenc viszonya a zsidóság(á)hoz
Doi:
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2023.2.9Absztrakt
Karinthy Ferenc (1921-1992) nyelvész, regény – és drámaíró volt, de dramaturgként is dolgozott több színházban. Mind a Rákosi, mind a Kádár-korban rengeteget alkotott, hatalmas munkabírásának köszönhetően sok – ma már kevéssé olvasott – művet hagyott ránk. Ez talán meglepő lehet, hiszen napjainkban a Karinthy név alatt legtöbbször édesapját, Karinthy Frigyest értik. Szépirodalmi művei mellett, 1967-től magánjellegű naplót is vezetett, amelyben egészen 1991-ig feljegyezte gondolatait. Naplója 1993-ban jelent meg, amely a kétezres évekre (egy életmű feldolgozás-próbálkozás kivételével) már kevés érdeklődésre tartott számot. Mégis sokan élete fő művének tartják azt a naplót. A 24 éven keresztül vezetett vaskos (több mint ezer oldalt kitevő) naplóból képet kaphatunk személyes sorsának alakulásáról, identitáskereséséről, aktuálpolitikai kérdésekről, az írói mindennapokról, a Kádár-kor szellemi megosztottságáról, saját magával szembeni bizonytalanságokról, továbbá – a témám, valamint jelen tanulmány szempontjából a legfontosabb – viszonyáról a zsidósághoz.
Letöltések
Közzétéve
Licensz
Szerzői jog (c) 2023 Héjjas Flóra (Szerző)
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alapján használható.
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)
