Újabb adatok Prohászka Ottokár közszerepléseihez

Absztrakt

Prohászka Ottokár püspök (1858–1927) a két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb közéleti személyisége volt. Nemcsak fontos politikus lett, hanem 1919 őszétől az új „Horthy-rezsim” szellemi alapítóinak körében is kiemelt helyet foglalt el. 1927-ben bekövetkezett halála után Schütz Antal Prohászka beszédeit és cikkeit egy monumentális, 25 kötetes sorozatban jelentette meg. Schütz nem gyűjtötte össze az összes szöveget, ezért 2019-ben új monográfia jelent meg a püspök 150 eddig nem publikált cikkével, beszédével és interjújával. Ez a rövid cikk két újabb cikket tartalmaz a korabeli szövegekből. Az első egy interjú, amelyet Prohászka adott egy napilapnak 1919 novemberében. Prohászka komplex társadalmi és politikai programot akart felvázolni a magyar nemzet számára az első világháború és az azt követő események – a demokratikus köztársaságra tett kísérlet és az 1919-es kommunista diktatúra – által okozott válságos idők után. Prohászka, a „keresztény nacionalista” ideológia képviselőjeként, határozottan elítélte a liberalizmust, és a vidéki vallási társadalom alapjaira kívánta felépíteni a nemzet új jelenségét. Remélte, hogy egy új földreform lehet a legfontosabb eleme egy új és sikeres Magyarország felépítésének. A második szöveg egy vallási elmélkedés az 1920-as karácsonyra. Prohászka megismételte tézisét a parasztság szerepéről a magyar állam sikeres jövőjében. A karácsonyi időszak jó alkalmat nyújtott egy újévi politikai üzenet hirdetésére. Ebben az esetben Prohászka az állam stabilizálódásával kapcsolatos új reményről írt. Együttműködési mozgalmat akart létrehozni a parasztság körében, és elítélte a liberális piacgazdaságot, amely szerinte a magyar viszonyok között nem alkalmazható. Prohászka a magyar vidék fejlődésében reménykedett, beleértve a modernizált iskolai és egészségügyi rendszert is.