Egy református néplap a Horthy-korszakban: a Keresztyén Család története (1920–1940)

##article.abstract##

A tanulmány a Horthy-korszak egyik jelentős, de ma már kevéssé ismert protestáns néplapjának történetét mutatja be. A Keresztyén Családot Czeglédy Sándor győri református lelkész alapította 1920-ban a protestantizmustól elidegenedő társadalmi rétegek megszólításának szándékával. A helyi orgánumként induló hetilap, amely elsősorban hitbuzgalmi, illetve életvezetési-gyakorlati tartalmakat közölt, viszonylag gyorsan jelentősnek mondható, húszezer fölötti példányszámra tett szert. Ebben szerepet játszott a Tildy Zoltán által vezetett Sylvester nyomdával való együttműködés, a református lelkészeknek a terjesztésben való közreműködése, illetve a hetilap naptárának népszerűsége. Az 1920-as évek aranykorát azonban a gazdasági világválság erőteljes visszaesése követte, aminek hatásait a nyomda csődközelbe kerülése és a szerkesztés színvonalának romlása is tetézte. A lap újjászervezése 1934-ben kezdődött meg, amelynek folyamata jól végigkövethető a szerkesztőségi levelezés segítségével. A lap számos munkatársa a református sajtó gondjainak megoldását az összefogástól, az egyes orgánumok munkájának összehangolásától, esetleg az azonos területen dolgozó szerkesztőségek egyesítésétől remélte. Ez a stratégia végül a Keresztyén Család esetében is érvényesült, amelynek irányítása 1939-ban a református püspökök vezetése alatt álló testület kezébe került, és működését – több kisebb lap beolvasztását követően – 1940 húsvétjától Református Jövő címen folytatta tovább.