Az Oltáriszentség Társulatok tagsága az Egri egyházmegyében a 18. században

Abstract

Az Egri egyházmegye területén a barokk társulati élet széles körű megszervezésének megindítása Barkóczy Ferenc püspöknek köszönhető, aki 1757-ben Egerben megalapította az ekkor már az egész katolikus világban ismert Oltáriszentség Társulatot. Tevékenységét lelkesen folytatta Eszterházy Károly püspök, aki felkarolva a kezdeményezést az egész egyházmegyében elterjesztette ezt a társulati formát az Eucharisztia lehető legnagyobb és állandó tisztelete céljából.
A barokk társulatok tagságára vonatkozó legfontosabb forrást a névkönyvek jelentik, amelybe a társulatba belépő személyek adatait jegyezték fel. Azonban ezen társulati könyvek sajnos csak nagyon ritka esetben maradtak fenn. Ugyanis a társulatok vagyonának államosításakor, az 1780-as évek második felében ezeket elvileg be kellett szolgáltatni az államkincstárba, amelyekre ezután más vallási tárgyakkal együtt megsemmisülés vagy jobb esetben kiárusítás várt, s legtöbbször csak valamilyen másodlagos felhasználásnak köszönhetően sikerült néhány névkönyvnek túlélni az elmúlt több mint két évszázadot. Az Egri egyházmegye területén jelenleg nyolc Oltáriszentség társulati névkönyv ismert: az egerszalóki, a csernelyi, a diósgyőri, a gyöngyössolymosi, a jászárokszállási, a kunszentmártoni és az egri főtársulat (Barkóczy Album) névkönyve, illetve az egri Püspöki Iskola társulatának a tagok névjegyzékét is tartalmazó diáriuma. Ezekből megismerhetjük a tagság számát és nemi összetételét, a társulat fejlődésének dinamikáját, valamint vonzáskörzetének alakulását, vagyis a barokk vallási társulatok működésének sok olyan aspektusát, amelyeket az eddigi kutatások csak ritka esetben vizsgáltak.