A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája az 1940-es évek első felében

##article.authors##

  • Magdolna Rébay University of Debrecen image/svg+xml Szerző
      ##author.competingInterests##

      egyháztörténelem

    ##semicolon##

    https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142

    ##semicolon##

    Dunántúl##common.commaListSeparator## református egyház##common.commaListSeparator## iskola##common.commaListSeparator## vallásoktatás##common.commaListSeparator## Horthy-korszak

    ##article.abstract##

    Átfogó kutatásunkban a Horthy-korszak református közoktatás-politikáját elemezzük egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A református egyház önkormányzati rendszerének köszönhetően az egyházkerületek fontos ágensei maradtak a központi szervek mellett a református oktatáspolitikának, az országos szintű döntések is bevonásukkal születtek. Érdemes tehát a regionális sajátosságokra rámutatni. A jelen tanulmány a Dunántúli Egyházkerülettel foglalkozik. Kérdéseink: 1. Hogyan reagált az egyházkerület az állami oktatáspolitika törekvéseire, intézkedéseire? 2. Milyen oktatáspolitikai irányelveket fogalmazott meg ő maga? 3. Milyen lépéseket tett az iskolái megerősítése, az oktatás színvonalának javítása/stabilizálása érdekében;? 4. Az iskolai vallásoktatás terén milyen változások születtek?
    A népoktatás területén két fő kérdés foglalkoztatta az egyházkerületet az 1940-es évek első felében: az ún. törpeiskolák megtartása, valamint a nyolcosztályos rendszerre történő áttérés megvalósítása. Utóbbi esetében eltérő nézetek is megjelentek: a visszacsatolt egyházmegyék területén már kialakították a nyolcéves formát, ezért ezek inkább tartalmi kérdéseket vetettek fel. A törpeiskolák kapcsán az átadás elkerülése különféle megoldási javaslatokat szült: családok betelepítése, lelkésztanító alkalmazása, az iskola előkészítővé tétele a lelkész oktatása mellett. A fejlesztések ebben az egyházkerületben is leginkább a középfokot, a középiskolákat érintették. A felekezeti fenntartók új iskolatípusokat indítottak, ami a szakképzés irányába történő bővítés célját tükrözi: Pápán kereskedelmi középiskola működött, Csurgón pedig mezőgazdasági. Révkomáromban a koedukált helyett férfi tanítóképző indult. Az állami oktatási törvények esetén az egyházkerület a végrehajtás mikéntjével foglalkozott. Igyekezett alkalmazkodni, valamint élni a jogszabályok adta lehetőségekkel. Az egyházkerület az állam partnerének tekintette magát, az egymásrautaltságot hangsúlyozta. Az iskolai vallásoktatás kérdése, megújítása ezen egyházkerületben kevésbé került elő.

    ##plugins.themes.default.displayStats.downloads##

    ##plugins.themes.default.displayStats.noStats##

    ##submission.authorBiography##

    • ##submission.authorWithAffiliation##

      Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar NMI Neveléstudományi Tanszék

    ##submission.citations##

    Egyháztörténeti Szemle 2024/1

    ##submission.downloads##

    ##submissions.published##

    2024-03-17

    ##issue.issue##

    ##issue.vol## 25 ##issue.no## 1 (2024): Egyháztörténeti Szemle

    ##section.section##

    Tanulmányok

    ##category.category##

    ##submission.license##

    ##submission.copyrightStatement##

    ##submission.license.cc.by4.footer##

    A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.

    Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.

    • Beküldött verzió
    • Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
    • Közzetett verzió (Rekord verziója)

    ##submission.howToCite##

    Rébay , Magdolna. 2024. „A Dunántúli Református Egyházkerület közoktatás-politikája Az 1940-Es évek Első felében“. Egyháztörténeti Szemle 25 (1): 99-120. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.1.142.

    ##plugins.generic.plaudit.displayName##