Az egyház önértelmezése politikai határhelyzetben. Gondolatok a protestáns teológia példáján a náci Németországban
DOI :
https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2023.4.156Mots-clés :
Bultmann, Bonhoeffer, egyház és zsidókérdés, protestantizmus a náci Németországban, az állam deifikációjaRésumé
Tanulmányomban három kérdést teszek föl, melyeket két olyan nyilvános felszólaláson keresztül közelítek meg, amik a kortárs teológiai reflexiók történelmi válsághelyzet idején, 1933 tavaszán Németországban: Hogyan viszonyul az egyház az aktuálpolitikához? Teológiai szempontból hogyan határozható meg a politikai határhelyzet fogalma? Mit jelent az egyház kritikai funkciója? Először kontextualizálom Bonhoeffer és Bultmann beszédeit, majd egy összegző áttekintésben mutatom meg a gondolatmenetek szerkezetét. Az elemzés arra a megállapításra jut, hogy mindkét szerző hitvallási helyzetként értelmezi az adott jelent, melynek teológiai kiindulópontját az állam deifikációja képezi. E kereten belül reagálnak mindketten az árjaparagrafusra, és nemcsak a megkeresztelt zsidók érdekében szólalnak föl, hanem vallási hovatartozástól függetlenül kiállnak minden zsidó származású honfitársukért. A dolgozat az aktivizmus lehetőségének kérdése kapcsán mutat föl lényegi különbséget a helyzetelemzések között.
Téléchargements
Références
Téléchargements
Publiée
Licence
(c) Copyright Horváth Orsolya (Szerző) 2023

Ce travail est disponible sous la licence Creative Commons Attribution 4.0 International .
A szerző(k) fenntartják a művük szerzői jogait.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
- Beküldött verzió
- Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)
- Közzetett verzió (Rekord verziója)