Címlapterv: James D. Doepp. Jelmondat: „Hogy Krisztus az Ő egyházát juttassa megszentelt és örök egyetértésre.” (Philip Melanchton)
Első évfolyam: 2000. Megjelenés: Évente 2 füzetben (2000-2007 között), évente 4 füzetben (2008-tól), lapszámonként 400 példányban; valamint az interneten: https://egyhaztortenetiszemle.hu Az Egyháztörténeti Szemle megrendelhető a szerkesztőség címén. Publikációs kör: Egyháztörténet, vallástörténet, egyházi intézmények, személyek története, a vallásosság, az állam-egyház viszony magyar és egyetemes történeti kérdései különböző korokban. Az Egyháztörténeti Szemle nem fogad be másodközléseket. Rovatok: tanulmányok, közlemények, dokumentumok, a katedráról, kalászatok, recenziók, beszámolók, vita. Recenziók: A publikációs körbe tartozó kiadványokat a szerkesztőség címén várjuk. (Ismertetési kötelezettség vállalása nélkül.)
Az Egyháztörténeti Szemle folyóirat CrossRef DOI regisztrációs száma 10.54231 amelyet a 2021/4 számtól használunk a cikkekre, a lapszámokra pedig visszamenőlegesen is érvényesítettük.
Szűcs, Tamás. 2025. „Vallás, örökségvédelem és Modern nemzetépítés Az iszlám világban 1972–2000”. Egyháztörténeti Szemle 25 (3): 57-83. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.3.3.
Az iszlám és a globális örökségvédelem közti kapcsolat a azóta foglalkoztatja a globális közvéleményt, hogy a tálibok 2001 márciusában felrobbantották a Bámijáni Buddhákat. Ebben a cikkben arra keressük a váalszt, hogyan jutott el a globális örökségvédelem és az iszlám kapcsolata Bámijánig, milyen dinamika határozta meg az iszlám vallás, a kultúra és a globális örökségvédelem kapcsolatát. Kvantitatív és kvalitatív elemzéssel arra juthatunk, hogy az iszlám világon belül koránt sem volt egységes a viszony az örökségvédelemhez, a világörökségi rendszerhez. A múlt század második felében egyértelmű negatív összefüggés mutatható ki az iszlám mint identitásképző politikai erő és a globális örökségvédelmi normákhoz való igazodás között. Azok az országok teljesítettek jól a világörökségi rendszerben, ahol stabil világi berendezkedés volt hatalmon. Ezek az országok pedig egyértelműen a nyugati, orientalista narratívák alapján alkották meg saját világörökségi reprezentációjukat, amelyben az iszlám vallásnak, kultúrának nem biztosítottak helyet.
Szűcs, Tamás. 2025. „Vallás, örökségvédelem és Modern nemzetépítés Az iszlám világban 1972–2000”. Egyháztörténeti Szemle 25 (3): 57-83. https://doi.org/10.54231/ETSZEMLE.2024.3.3.
Az Egyháztörténeti Szemle nem korlátozza a szerzők jogait, hogy a kézirataikat, vagy kéziratváltozataikat preprint szervereken, vagy más tárhelyen elhelyezzék. Ez az alábbi formátumokra általánosan vonatkozik.
Beküldött verzió
Elfogadott verzió (Szerző által elfogadott kézirat)