2008. április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottságának díszterme adott otthont annak a konferenciának, melyet a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, az MTA Miskolci Területi Bizottsága Nyelv és Irodalomtudományi Szakbizottság és a Minorita Rendtartomány szervezett „Veritatem facere in caritate”: Kelemen Didák csodás élete és működése címmel. Az ülésszak többszörös céllal szerveződött meg: a Kelemen Didákkal kapcsolatos tudományos eredmények nyilvánossá tétele, a tudományos kommunikáció, valamint a további kutatások ösztönzése mellett a méltánytalanul háttérbe szorult minorita szerzetes alakjának népszerűsítését is feladatának tekintette. A konferenciához kettős évforduló biztosított alkalmat: a minorita szerzetes születésének 325, pappá szentelésének 300 éves évfordulója.

A konferenciát Kabdebó Lóránt professzor, valamint a védnökök nyitották meg: Német László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia titkára; Surján László, a KDNP elnöke, az Európai Parlament képviselője; Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke.

Az előadók különböző tudományterületek ismerői, kutatói, világi és egyházi személyek voltak, Kelemen Didák életéhez, munkásságához, szellemiségéhez és a korhoz különféle nézőpontokból közelítettek. Ahogy Kecskeméti Gábor, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta a konferenciát záró beszédében: a romantika kora előtti irodalmi episztémé jellemzője, a litterae fogalma éppen ezt a sokszempontú megközelítést igényli, így az egyetemi valamint akadémiai intézet kutatásaival összhangban vállalhatta a különféle közelítésmódok egy konferenciában történő összefogását.

Nem titkolt szándéka volt a konferenciának, hogy támogassa Kelemen Didák boldoggá avatásának a minorita atyák által újból felkarolt ügyét. A nyitóelőadás ezt tartva szem előtt, a boldog és a szent fogalmának tisztázására vállalkozott (Boda László).

A történettudományi előadások nyomán az érdeklődők képet kaphattak a minoriták nyírbátori történetéről (Horváth János), megelevenedett a 18. század elejének magyarországi politikatörténete (Horváth Zita). Kelemen Didák és a Károlyi család kapcsolatát (Gyulai Éva), valamint a 18. századi Magyarország felekezeti tagoltságát (Fazekas Csaba) is külön előadás részletezte. A 19. század végi történetírásban megjelenő Kelemen Didák-kép szintén a vizsgálódás tárgyát képezte (Csíki Tamás), miként a ferences levéltári irategyüttesek sorsa is (Borsodi Csaba).

A szép számú irodalomtörténeti érdekeltségű előadás egyrészt Kelemen Didák prédikációit vizsgálta: retorikai, homiletikai kérdéseket (Kecskeméti Gábor, Tasi Réka), a kompiláció szövegprodukciós eljárását (Halász Krisztina, Maczák Ibolya, Mercs István), a Buza fejek című prédikációskötet jellemző motívumait (Pál József) és a Károlyi Sándor temetési beszédében megelevenedő főúri eszményt (Fr. Kálmán Peregrin) állította a figyelem középpontjába. Teológiai érdekeltségű szövegértelmezés tárgyát képezte a miskolci oltárszentelési beszéd (Fr. Bogdan Adamczyk). Elhangzott előadás a minorita iskoladrámák magyarországi történetéről (Kilián István), nyomdászattörténeti kérdésekről (Kernács Dorottya), s a Kelemen Didákhoz kapcsolódó csodák egy, eddig még kevésbé ismert forrásáról (Lengyelné Csőry Barbara). A 18. századi vallásos irodalomnak a magyar irodalmi nyelv kialakulására gyakorolt hatását is tárgyalta előadás (Szigeti Jenő).

Kelemen Didák lelkiségének megértéséhez a dünamisz teológiai fogalmának értelmezésével (Dobos Marianne), antropológiai kérdésfeltevéssel (Szatlóczkyné Gajdóczki Zsuzsanna), a személyiségpszichológia fogalmaival (Lubinszki Mária) járultak hozzá az előadók, életrajzában a ferences lelkiség tetten érhetőségét vizsgálták (Fr. Kiss István Didák), valamint szó esett ennek a mai életre vonatkoztatható üzenetéről is (Fülöp Ákos, Siposné Majtényi Andrea). A ferences lelkiség kérdéséhez kapcsolódva Assisi Szent Ferenc Porziuncula-élményéről is elhangzott előadás (Fr. Varga Imre Kapisztrán).  Kelemen Didák áldozatos beteggondozói tevékenysége kapcsán a pestisről, annak orvosi, történeti és művészeti vonatkozásairól két előadó is beszélt (Felszeghi Sára, Rutkai-Órás Enikő), s az iskolaalapító Kelemen Didákra emlékezett a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium történetét vázoló előadás (Németh Gergely).

A konferencia a szellemi táplálék mellett a lelkieket is szem előtt tartotta: az első napot a Ternyák Csaba egri érsek által celebrált szentmise koronázta meg a minorita templomban, ezt követően a hívek Kelemen Didák sírja előtt imádkoztak a boldoggá avatásért. A konferencia résztvevői számára szervezett vacsora a szerzetes atyák bőkezűségét dicsérte.

Két nap alatt 6 ülésszakon összesen 30 előadás hangzott el. A rendezvényt mindkét nap élénk érdeklődés kísérte, a hallgatóságban nemcsak a különböző szakterületek kutatói voltak jelen, hanem a katolikus papság és a szerzetesrendek képviselői is, továbbá egyetemi hallgatók, a katolikus gimnázium diákjai valamint a város értelmisége is szép számban képviseltette magát.

(Tasi Réka)