Az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium számára a fennállás első három évszázadában sem volt ismeretlen a végzett növendékek iskolájuk iránti ragaszkodása, bár intézményes öregdiák mozgalomról ekkor még nem beszélhetünk. A külföldről visszatért diákok könyvekkel gazdagították a kollégium könyvtárát, ők jelentették a tanári kar utánpótlását, és különösen a 19. század második felétől rendszeresen adományoztak, vagy tettek alapítványokat az iskola céljaira. A századfordulón már 39 ösztöndíj alapítvány működött.

Az egyéni felajánlások mellett, a Habsburg abszolutizmust követő polgári átalakulással szinte egy időben, megindult a volt pataki diákok szervezett együttműködése is. A Magyar Országos Levéltárban található adatok szerint az első sárospataki baráti kör már az 1867-es kiegyezés után négy évvel, 1872-ben megkezdte a működését Budán. Ez volt a Sárospataki Kör. Az alábbiakban közzétesszük a körről fennmaradt két, kézzel írott levéltári dokumentumot: az alapszabályt és a Belügyminisztériumnak címzett nyilvántartásba-vételi kérelmet.[1] A szövegközlés során megtartottuk az eredeti írásmódot és formát.

A dokumentumok alapján fölmérhetjük a baráti kör jelentőségét, ha néhány pillantást vetünk az alapszabály első és harmadik cikkére. Nemcsak arról van szó, hogy Magyarországon a kiegyezést követően néhány évvel a volt pataki diákok eljutottak a társadalmi közélet olyan fejlettségi szintjére, hogy azonos érdekeiket felismerve baráti kört alakítottak, hanem figyelemreméltó az a kitétel is, amely a volt pataki diákokat nem csupán a református főiskola, de az Államképezde (mai szóval: a tanítóképző) diákjai közül is befogadta. Az Államképezde ekkor még csupán három éve működött állami intézményként, hiszen 1857-1869-ig egyházi iskola volt. Az állami tanítóképzőintézeti rendszert, mint ismeretes, az Eötvös József-féle népiskolai törvény alapján szervezték meg, s ekkor vette át az állam a már működő pataki tanítóképzőt, hogy aztán 1929-ben, a megszűnt jogakadémia részbeni kárpótlásaként, visszaadja, s az 1950-ig ismét a református egyház kezelésében működjön. Mindez azt jelenti, hogy a sárospataki diákok a 19. század második felében a kibocsátó intézmény jogállásától függetlenül egységesen pataki diáknak vallották magukat, s felismerték az együttműködésben rejlő erőt. A később „pataki lobbi”-ként körvonalazódó összefogás 1916-tól a Sárospatakot Oltalmazó Ligában, 1921-től a Budapesten megalakult Pataki Diákok Szövetségében, 1928-tól pedig – legmagasabb szintű szerveződésként – a Sárospatakon létrejött Pataki Diákok Országos Szövetsége és vidéki fiókegyesületei (Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) tevékenységében csúcsosodott ki. Az a szervezőmunka és azok az öregdiák adománygyűjtő akciók, amelyek a pataki kollégium két világháború közötti fellendülését eredményezték, az iskolához való ragaszkodás bizonyítékaként, sok tekintetben az 1872-ben alakult Sárospataki Körhöz vezethetők vissza.

 

DOKUMENTUMOK

1. sz. dokumentum

A „Sárospataki-kör” alapszabályai

 

I. Cikk

Az egylet czíme és célja

Az egylet címe: „Sárospataki kör” Célja: Tudományos és szépirodalmi művek s felolvasások, pályaművek és bírálatok írása által tagjaival a szellemi munkásságot megkedveltetni s azoknak arra alkalmat nyújtani.

 

II. Cikk

A kör megalakítása

Megalakultnak nyilvánítja magát a kör, ha 15 rendes tagot számlál.

 

III. Cikk

Tagok, jogaik és kötelezettségeik

A kör tagjai rendesek, tiszteletbeliek és levelezők.

Rendes tagjai lehetnek a körnek oly feddhetetlen jellemű egyének, kik a sárospataki ref. főiskolában, vagy az ottani állapképezdében legalább egy évig tanultak; egy tag által ajánltatnak, és nevöket az egylet jegyzőkönyvébe sajátkezűleg alájegyzik az alapszabályoknak.

Joga van minden tagnak úgy a rendes, mint rendkívüli gyűléseken megjelenni, vitatkozások és eszmecserékben részt venni, indítványokat tenni és vendégeket bevezetni.

Minthogy a kör csakis tömeges és kitartó részvét mellett reménylhet biztos jövőt, minden tag erkölcsi kötelezettségének tartja, hogy az összejövetelekben, mennyire körülményei engedik, részt veend; s általában a kör virágzását teljes erejéből munkálni fogja.

Tiszteletbeli tagokúl két rendes tag ajánlatára megválaszthatók oly egyének, kik az általános műveltség terjesztése tekintetében maguknak a világ előtt közelismerést szereztek.

Levelező tagokúl megválaszthatók oly egyének, kik rendes tagsági kellékekkel bírnak, azonban távollétök nem engedi meg, hogy az összejövetelekben megjelenhessenek.

IV. Cikk

Tisztviselők

Az egylet tisztviselői: elnök, alelnök, könyvtárnok, titkár.

 

A.) Tisztviselők választása

Tisztviselők választása minden év elején tartandó első közgyűlésén titkos szavazás útján viszonylagos szótöbbséggel történik. A választás egy évre érvényes. Az év október hóval kezdődik. A leköszönt tisztviselők újból is megválaszthatók. A választás érvényességére a tagok két harmadának jelenléte szükséges. Ha a tisztviselők egyike évközben leköszönne, helyettesítése még azon, vagy a legközelebbi gyűlésen eszközlendő.

 

B.) Tisztviselők teendői

a.) Elnök

A szabályszerűen megválasztott elnök a gyűléseken elnököl, szükség esetében rendkívüli gyűlést hív össze, gondoskodik a gyűlések tárgyairól, a jegyzőkönyvet aláírja, s a kört érdeklő ügyekben azt képviseli.

b.) Alelnök

Elnököt annak akadályoztatása esetében helyettesíti.

c.) Könyvtárnok

A könyvtárnok kezeli az egylet könyveit, s azokat olvasás végett a kör által meghatározott díjért kiadja. A könyvtári folyó ügyekről rovatos kimutatást vezet, s a kör kívánatára működéséről bármikor számot adni köteles.

d.) Titkár

A titkár vezeti az egylet jegyzőkönyvét, s azt hitelesítés végett a következő gyűlésen felolvassa. Az egylet érdekében levelez. Akadályoztatása esetében magát más által helyettesíti.

 

V. Cikk

Az egylet székhelye

A „Sárospataki-kör” székhelye: Buda-Pest.

 

VI. Cikk

Kilépés a körből

Alapos okok vagy Buda-Pestről való távozás menthetnek fel bármely tagot a tagság alól.

 

VII. Cikk

A kör feloszlása

Felosztottnak nyilváníttatik a kör, ha fent meghatározott számú rendes tagot nem számlál, vagy ha a tagok kétharmada alapos okok mellett ezt kívánja.

Ez esetben a feloszlás és az egyleti vagyon hovafordítása iránt hozandó végzések foganatosítás előtt a Nagymélt. m. kir. Belügyministerium elé fölterjesztetnek.

VIII. Cikk

A kör alapszabályai mindannyiszor, valahányszor a szükség kívánja; módosíthatók; azonban ezen módosított alapszabályok a Nagymélt. m. kir. Belügyministerium elé mindannyiszor fölterjesztetnek.

 

Lengyel István

id. titkár

4415 szám

 

Látta a magyar királyi belügyminister.

Budán 1872 évi február hó 19-én

a miniszter helyett

Zeyk Károly

államtitkár

(körpecsét: Magyar Királyi Belügy Ministerium)

 

2. sz. dokumentum

 

Nagyméltóságú m. kir. Belügyministérium!

 

A nagyméltóságú m. kir. Belügyministerium 1871. évi deczember 13-ikáról 30205 sz. alatt kelt k. intézvényének megfelelőleg van szerencséjök a mély tisztelettel alúlírttaknak a „Sárospataki-kör”-nek fent nevezett intézvény alapján kibővített s illetőleg módosított alapszabályait 3 egyenlő eredeti példányban ujolag fölterjeszteni azon alázatos kérelemmel: méltóztatnék azt megerősítési záradékkal ellátni.

 

Budán, 1872 febr. 11.

 

a nagyméltóságú m. kir.

Belügyministeriumnak

alázatos szolgái

 

Ujlaky Ferenc

id. elnök

 

Lengyel István

id. titkár.

Szentgyörgytér 7 szám Budán.

 

Jegyzet: