6. évfolyam 2.
szám |
Bolvári-Takács
Gábor: Sárospataki baráti kör Budán, 1872-ben |
Az 1531-ben alapított
Sárospataki Református Kollégium számára a fennállás első három évszázadában
sem volt ismeretlen a végzett növendékek iskolájuk iránti ragaszkodása, bár
intézményes öregdiák mozgalomról ekkor még nem beszélhetünk. A külföldről
visszatért diákok könyvekkel gazdagították a kollégium könyvtárát, ők
jelentették a tanári kar utánpótlását, és különösen a 19. század második
felétől rendszeresen adományoztak, vagy tettek alapítványokat az iskola
céljaira. A századfordulón már 39 ösztöndíj alapítvány működött. Az egyéni felajánlások
mellett, a Habsburg abszolutizmust követő polgári átalakulással szinte egy időben,
megindult a volt pataki diákok szervezett együttműködése is. A Magyar Országos
Levéltárban található adatok szerint az első sárospataki baráti kör már az
1867-es kiegyezés után négy évvel, 1872-ben megkezdte a működését Budán. Ez
volt a Sárospataki Kör. Az alábbiakban közzétesszük a
körről fennmaradt két, kézzel írott levéltári dokumentumot: az alapszabályt és
a Belügyminisztériumnak címzett nyilvántartásba-vételi kérelmet.[1] A szövegközlés során megtartottuk az
eredeti írásmódot és formát. A
dokumentumok alapján fölmérhetjük a baráti kör jelentőségét, ha néhány
pillantást vetünk az alapszabály első és harmadik cikkére. Nemcsak arról van
szó, hogy Magyarországon a kiegyezést követően néhány évvel a volt pataki diákok
eljutottak a társadalmi közélet olyan fejlettségi szintjére, hogy azonos
érdekeiket felismerve baráti kört alakítottak, hanem figyelemreméltó az a
kitétel is, amely a volt pataki diákokat nem csupán a református főiskola, de
az Államképezde (mai szóval: a tanítóképző) diákjai közül is befogadta. Az
Államképezde ekkor még csupán három éve működött állami intézményként, hiszen
1857-1869-ig egyházi iskola volt. Az állami tanítóképzőintézeti
rendszert, mint ismeretes, az Eötvös József-féle
népiskolai törvény alapján szervezték meg, s ekkor vette át az állam a már
működő pataki tanítóképzőt, hogy aztán 1929-ben, a megszűnt jogakadémia
részbeni kárpótlásaként, visszaadja, s az 1950-ig ismét a református egyház
kezelésében működjön. Mindez azt jelenti, hogy a sárospataki diákok a 19.
század második felében a kibocsátó intézmény jogállásától függetlenül
egységesen pataki diáknak vallották magukat, s felismerték az együttműködésben
rejlő erőt. A később „pataki lobbi”-ként körvonalazódó összefogás 1916-tól a
Sárospatakot Oltalmazó Ligában, 1921-től a Budapesten megalakult Pataki Diákok
Szövetségében, 1928-tól pedig – legmagasabb szintű szerveződésként – a
Sárospatakon létrejött Pataki Diákok Országos Szövetsége és vidéki
fiókegyesületei (Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) tevékenységében
csúcsosodott ki. Az a szervezőmunka és azok az öregdiák adománygyűjtő akciók,
amelyek a pataki kollégium két világháború közötti fellendülését eredményezték,
az iskolához való ragaszkodás bizonyítékaként, sok tekintetben
az 1872-ben alakult Sárospataki Körhöz vezethetők vissza. DOKUMENTUMOK 1. sz. dokumentum A
„Sárospataki-kör” alapszabályai I.
Cikk Az
egylet czíme és célja Az egylet címe:
„Sárospataki kör” Célja: Tudományos és szépirodalmi művek s felolvasások,
pályaművek és bírálatok írása által tagjaival a szellemi munkásságot
megkedveltetni s azoknak arra alkalmat nyújtani. II.
Cikk A
kör megalakítása Megalakultnak
nyilvánítja magát a kör, ha 15 rendes tagot számlál. III.
Cikk Tagok,
jogaik és kötelezettségeik A kör tagjai rendesek,
tiszteletbeliek és levelezők. Rendes tagjai lehetnek a
körnek oly feddhetetlen jellemű egyének, kik a sárospataki ref. főiskolában,
vagy az ottani állapképezdében legalább egy évig
tanultak; egy tag által ajánltatnak, és nevöket az
egylet jegyzőkönyvébe sajátkezűleg alájegyzik az
alapszabályoknak. Joga van minden tagnak
úgy a rendes, mint rendkívüli gyűléseken megjelenni, vitatkozások és
eszmecserékben részt venni, indítványokat tenni és vendégeket bevezetni. Minthogy a kör csakis
tömeges és kitartó részvét mellett reménylhet biztos
jövőt, minden tag erkölcsi kötelezettségének tartja, hogy az összejövetelekben,
mennyire körülményei engedik, részt veend; s
általában a kör virágzását teljes erejéből munkálni fogja. Tiszteletbeli tagokúl két rendes tag ajánlatára megválaszthatók oly egyének,
kik az általános műveltség terjesztése tekintetében maguknak a világ előtt
közelismerést szereztek. Levelező tagokúl megválaszthatók oly egyének, kik rendes tagsági
kellékekkel bírnak, azonban távollétök nem engedi
meg, hogy az összejövetelekben megjelenhessenek. IV.
Cikk Tisztviselők Az
egylet tisztviselői: elnök, alelnök, könyvtárnok, titkár. A.)
Tisztviselők választása Tisztviselők választása
minden év elején tartandó első közgyűlésén titkos szavazás útján viszonylagos
szótöbbséggel történik. A választás egy évre érvényes. Az év október hóval
kezdődik. A leköszönt tisztviselők újból is megválaszthatók. A választás
érvényességére a tagok két harmadának jelenléte szükséges. Ha a tisztviselők
egyike évközben leköszönne, helyettesítése még azon, vagy a legközelebbi
gyűlésen eszközlendő. B.)
Tisztviselők teendői a.) Elnök A szabályszerűen
megválasztott elnök a gyűléseken elnököl, szükség esetében rendkívüli gyűlést
hív össze, gondoskodik a gyűlések tárgyairól, a jegyzőkönyvet aláírja, s a kört
érdeklő ügyekben azt képviseli. b.)
Alelnök Elnököt annak
akadályoztatása esetében helyettesíti. c.) Könyvtárnok A könyvtárnok kezeli az
egylet könyveit, s azokat olvasás végett a kör által meghatározott díjért
kiadja. A könyvtári folyó ügyekről rovatos kimutatást vezet, s a kör kívánatára
működéséről bármikor számot adni köteles. d.)
Titkár A titkár vezeti az
egylet jegyzőkönyvét, s azt hitelesítés végett a következő gyűlésen felolvassa.
Az egylet érdekében levelez. Akadályoztatása esetében magát más által
helyettesíti. V.
Cikk Az
egylet székhelye A „Sárospataki-kör”
székhelye: Buda-Pest. VI.
Cikk Kilépés
a körből Alapos okok vagy
Buda-Pestről való távozás menthetnek fel bármely tagot a tagság alól. VII.
Cikk A
kör feloszlása Felosztottnak
nyilváníttatik a kör, ha fent meghatározott számú rendes tagot nem számlál,
vagy ha a tagok kétharmada alapos okok mellett ezt kívánja. Ez esetben a feloszlás
és az egyleti vagyon hovafordítása iránt hozandó végzések foganatosítás előtt a
Nagymélt. m. kir. Belügyministerium elé fölterjesztetnek. VIII.
Cikk A kör alapszabályai
mindannyiszor, valahányszor a szükség kívánja; módosíthatók; azonban ezen módosított alapszabályok a Nagymélt.
m. kir. Belügyministerium
elé mindannyiszor fölterjesztetnek. Lengyel
István id. titkár 4415
szám Látta
a magyar királyi belügyminister. Budán
1872 évi február hó 19-én a miniszter helyett Zeyk Károly államtitkár (körpecsét:
Magyar Királyi Belügy Ministerium) 2. sz. dokumentum Nagyméltóságú
m. kir. Belügyministérium! A nagyméltóságú m. kir. Belügyministerium 1871. évi deczember 13-ikáról 30205 sz. alatt kelt k. intézvényének megfelelőleg van szerencséjök a
mély tisztelettel alúlírttaknak a
„Sárospataki-kör”-nek fent nevezett intézvény alapján kibővített s illetőleg
módosított alapszabályait 3 egyenlő eredeti példányban ujolag
fölterjeszteni azon alázatos kérelemmel: méltóztatnék azt megerősítési
záradékkal ellátni. Budán,
1872 febr. 11. a nagyméltóságú m. kir. Belügyministeriumnak alázatos szolgái Ujlaky Ferenc id. elnök Lengyel
István id. titkár. Szentgyörgytér 7
szám Budán. Jegyzet: [1] Az iratok levéltári jelzete: Magyar Országos
Levéltár. K 150. (= A Belügyminisztérium általános
iratai.) 1872-III-4-4415. 168. cs. | ||
a cikk elejére, | a vissza a tartalomjegyzékhez, |